Luca egy átlagos srác volt , aki teljesen normális életet élt , pont mint a többi fiú . Azonban ez megváltozott a tizenötödik születésnapján , amikor felébredt a démon ereje . Az életében hirtelen mindennapi , hétköznapi dologgá válik a mágia . Bará...
Luca az esés következtében a földön landolt , és most ott ült . Látása enyhén homályos volt , de villámgyorsan kitisztult . Felnézett és a repülőn látott lánnyal találta magát szemben , akit éppen a kísérője segített fel a hideg padlóról . A lány megigazította ruháját , és kisimította belőle a ráncokat , amik az ütközéskor keletkeztek . A kísérő gyanakvóan mérte végig Lucat , mintha nem illene a helyre . Viszont mikor megpillantotta a Luca mellett álló Alexandert , Lucat elkönyvelte magában , mint egy testőrt . Bár ebben a megállapításában sem volt biztos , ahogyan visszagondolt a repülőn lezajlott beszélgetésre . Majd meghallotta a lánynak akit kísért , a hangját .
- Micsoda véletlen , hogy pont itt futunk össze . Úgy tudtam , hogy az Északiak nem tudnak részt venni a találkozón .
- Így is van . - mondta Alex . - Jelenleg egy ismeretlen okokból keresett valakit kell leadnom , személyesen az uralkodónak . - majd hozzátette . - De nem gondoltam volna , hogy a Nyugatiak sem érnek rá , bár ők elküldték a lányukat .
A lány nem figyelt màr rendesen a másik mondandójának a végére . Lucát figyelte . A lány kísérője döbbenten nézett Lucara .
- Ő az ? - kérdezte a lány .
- Igen . - bólintott Alex .
- Mit követett el ? - kérdezte most a lány kísérője .
Luca felállt és leporolta magát .
- Ne beszéljetek úgy , mintha itt se lennék ! Egyáltalán miből gondoljátok , hogy bűnöző vagyok ? Miből következtettetek erre ? - kérdezte dühösen Luca .
- A legkiválóbbakat bízták meg a felkereséseddel . - mondta Alex .
- Az uralkodó elé visznek . - mondta a lány .
- A külsőd is erre utal , hiszen nem látni rendesen a szemeidet , mintha el akarnád rejteni őket . - mondta a lány kísérője .
Luca az első kettőt még értette , de a harmadikat már nem . Mi baja van a külsőmmel ? kérdezte magában . Majd szeméből félresöpörte a haját , láthatóvá téve szemeit .
- Így már jobb ? - kérdezte .
Oops! This image does not follow our content guidelines. To continue publishing, please remove it or upload a different image.
- Vörösek . . . - bukott ki a lányból és kísérőjéből , amint meglátták Luca szemeit .
- Igen , és ?
- Tudtommal ez nem lehetséges ! Mitől ilyenek ? - kérdezte a lány .
Alex megragadta Luca kapucniját .
- Nekünk mostmár mennünk kéne . - mondta Alex .
Lucat a kapucnijánál fogva rángatta el onnan . Továbbmentek a folyosón , majd befordultak egy sarkon és olyan ötven méter után egy a többinél nagyobb ajtóhoz értek és megálltak . Alex megigazította a haját és a ruháit , Luca pedig mélyet sóhajtott . Alex kitárta az ajtót . Egy hatalmas terem tárult a szemük elé , amiben alig húsz-harminc démon lehetett . Az ablakokon beszűrődött a napfény . A termet halvány aranyló fény töltötte meg , ami visszaverődött a kristályok alkotta csillárokról a gyöngyházfehér falakra , ezzel egyedi és enyhén megnyugtató hangulatot adva a teremnek . A démonok egyrésze éppen beszélgetett másokkal vagy nassolt a hatalmas asztalokra kirakott finomabbnál finomabb édességekből és desszertekből . Ahogy Luca ezt az elé táruló látványt nézte , egyszercsak megérezte hogy valaki tolja be a terembe . Hátrakapta a fejét és meglátta Alexet . Egyáltalán nem tűnt idegesnek , teljesen nyugodt volt . Luca nem teljessen volt így a dologgal , neki egyáltalán nem volt kedve itt lenni . Tudta jól hogy hiába próbálna meg menekülni pont most , ennyi ember jelenlétébén akik szinte mind nemesek voltak . A démonok még nem vették észre őket , de Luca tudta , hogy már csak idő kérdése . Próbált kitalálni valamit , hogy egyszerű hétköznapi ruhájában ne legyen annyira feltűnő , amikor két cselédruhát viselő lány megragadta a karjait és kivezették a teremből , el a folyosókon . Ez mind olyan gyorsan történt , hogy Alexandernek reagálni sem volt ideje . Rögtön utánuk indult , de a lányok és Luca már rég nem volt a közelben .
