Lucifer

Észak

Luca cipője koppan amikor az utcára érkezik . Utána Nico , csak egy hangos puffanás kíséretében felnyőg , mikor ő is landol . Fejük fölött a kapu Démonvilági oldala is bezáródik . Nico felült és nagy nehezen , némi szenvedés után sikerült leszednie magáról a láncokat és köteleket . Sóhajtott egyet és felállt . Luca körbe forgolódott és azt nézte , hogy hol vannak . Valójában véletlenszerűen nyitotta meg a kaput , anélkül , hogy tudta volna mi van a másik oldalán . Az utcában többnyire magas házak voltak . A járdán ahol voltak nem volt akkora a forgalom , csak néhàny démon lehetett , de ők elsétáltak mellettük . Luca odafordult egy idős nénihez , aki éppe elment mellettük .

- Elnézést , de nem tudná megmondani , hogy melyik városban vagyunk ? - kérdezte , arra már rájött rég , hogy ez nem a főváros ahol élnek .

- Persze . - mondja kedvesen a néni . - Ez itt Anathris . Nem idevalósiak vagxtok ?

- Nem , mi csak véletlenül kerültünk ide . - mondta Luca , miközben Nico próbálta felfogni   hogy hogyan került oda . - És merre van a főváros ?

- Arra , délre . - mondta a néni , miközben egy irányba mutatott .

- Köszönjük . - mondta Luca és a mutatott irány felé indult .

Elővette a telefonját és bekapcsolta rajta a GPS-t . Nico időközben észrevete , hogy Luca már elinfult . Némi kucogás után utolérte , lelasított mellette és sétálva ment tovább.

- Egyszerűbb lenne repülve visszamenni . - mondta .

-  Soha ! - ellenkezett Luca . Utálta ha cipelték vagy segíteni kellett neki . Szívesebben utazott kapukon keresztül . És úgy gondolta , hogy macerás lenne a repülőjegy vétel . Meg hát iratok sincsenek náluk .
- Én egyedül is visszajutok , az meg nem igazán érdekel , hogy veled mi lesz . - tette hozzá Luca . - Na csípkedd már magad ! - szól t hátra amikor észrevette , hogy a másik még mindig nem jön .

- Hé azért igazán megvárhatnál ! - kiáltott Nico az egyre távolodó Luca után .
Luca oda se figyelt és sétált tovább . Már egy ideje mentek amikor megállt . Megfordult párszor a tengelye körül , majd véletlenszerűen egyszer csak megállt . A kezét felemelte és kinyújtotta . Előre mutatott és diadalmasan kiáltott fel .

- Arra lesz dél . És most indulás , még mielőtt lemaradunk a vacsoráról !

- Az nem is zavar , hogy ha nem érünk vissza holnapig , akkor lemaradunk az iskoláról . - kérdezte Nico , bár már tudta mi lesz a válasz .

- Még jó , hogy nem . Milyen stréber vagy . - mondta nevetve.

Nico figyelmen kívül hagyta az előbbi megjegyzést és Luca után ment , aki idő közben már elindult az általa kijelölt irányba . Luca előkotorta a zsebéből a telefonját , meg egy fekete fülhalgatót , amit be is rakott a fülébe . Elkezdte nyomkodni a telefonját , majd random elindított egy zenét . Halkan dudorászott magában sétálás közben . A nap már kezdett lemenni , amikor egy vonat pályaudvarhoz értek . Luca végignézett a vonatokon és a síneken , majd a jegypénztár felé vette az irányt . A kasszánál egy nő volt , aki a papírjaiba mélyedt és nem vette észre az érkezőket . Luca óvatosan megkocogtatta az üveget , mire a nő felnézett .

- Miben segíthetek ? - kérdezte .

- Két jegyet szeretnék a hármas peronról induló vonathoz . - mondta Luca , miközben a fülhalgatót kihúzta a füleiből .

- Rendben . Készpénz vagy kártya ?

- Kártya . - mondta unottan Luca és elkezdett kotorászni a zsebében . Egy kis idő után előhúzott egy fekete kártyát , amit odaadott a nőnek .
A nő lehúzta a kártyát , majd a jegyekkel együtt visszaadta .