Lehunyta a szemét és várt . Várta hogy jöjjön valaki . Unatkozott már . Léptek kopogását hallotta és a tulajdonosuk egyre csak közeledett . Húsz méter . Tíz méter . Öt méter és megállt a cellája előtt . Ki yitotta a szemét és felnézett . Az előző lány és egy nála pár évvel idősebb fiú. A fiúnak szőke haja és zöld ingje volt .- Megbántad már a bűneidet ? Ha még most kezdesz el könyörögni a bocsánatomért , akkor talán élve megúszod . - mondta széles vigyorral az arcán . Kezében lovaglópálcát szorongatott .
- Ugyan már , ezt nem kéne . - mondta a szőke srác . Ahogy nyugtatgatta a lányt , zsebéből kivillant egy kulcstartó . Luca elmosolyodott amikor meglátta a kulcstartót . Az apja még küldött neki egy képet róla . Ez a kulcstartó annak a különleges egységnek a jelképe , ami elvileg keresi őt.
- Szóval így állunk . - mondta és felállt . Halkan , alig hallhatóan kuncogott .
- Mi olyan vicces ? Talán rajtam nevetsz ? Meggondoltam magam , mégsem hagylak életben . - mondta a lány szinte már vicsorogva .
- Veled nincs dolgom . - mondta Luca a lánynak . - Viszont ha jól sejtem veled igen . - fordult a fiúhoz . - Mit mondott nektek , kit keressenek ?
- Honnan tudod hogy keresünk valakit ? - kérdezte és egy lépést hátralépett . Gyanakvó tekintettel várta Luca válaszát .
- A kulcstartóból . - mondta közömbösen , majd a fiú zsebéből kikandikáló kulcstartóra mutatott . - Szóval milyen személyleírást kaptatok?
- Te meg miről beszélsz ? - szólt közbe a lány .
- Hát a melletted álló megbízásáról .
- Honnét tudsz róla ? A bátyámnak szigorúan titkos megbízásai vannak csak . - mondta a lány .
- Ja tudom . Szóval milyen leírást kaptatok , hátha tudok segíteni .
A szőke fiú fáradtan fújta ki a levegőt .
- Hilda elmennél . - kérte a fiú .
A lány csak durcásan megfordult és elsétált . Mikor már az emeletet is elhagyta a fiú visszafordult Lucahoz .
- Akit keresünk egy tizenöt éves fiú fekete hajjal és vörös szemekkel . Pont mint te . - mondta .
- Tehát nem tudjátok a nevemet . - mondta Luca és felnevetett . - Így sose fogtok rám találni . Minek kell ekkora felhajtás azért , mert tegnap nem mentem haza . - az utolsó mondatot halkabban mondta ki.
- Hogy értetted azt hogy " rád találni "? - kérdezte a fiú bár már sejtette mi lesz a kérdésére a válasz , és félt is tőle kicsit .
- Értsd úgy , ahogy mondtam , hiszen engem kerestek . - mondta Luca . Elmosolyodott és lehuppant egy a cellában lévő ágyra .
- Miért keresnek ?
- Nem mentem tegnap haza , - mondta és sóhajtott egyet . - meg apa üzeneteire sem válaszoltam .
Előhúzta a zsebéből a telefonját bekapcsolta és felmutatta az üzeneteket , hogy a másik is láthassa .
- Ki vagy te ? Ilyen ok miatt senkit sem szoktak keresni . - mondta , Luca pedig visszatette a telefont a zsebébe .
- Hát engem igen . - mondta Luca és felhuzta lábait az ágyra . - A nevemet kérdezted . Tényleg tudni akarod ?
- Igen , szerinted miért kérdeztem meg ?
- Ez olyan fárasztó . - mondta Luca .
Felállt és a rácsokból álló ajtóhoz ment . Megfogott a vasból készült rudak közül kettőt . Erősen szorította őket és kék lángjait a rácsokba vezette , amik a lángoktól megolvadtak , így szabaddá téve a kijáratot Luca elött . Kimászott a rácsok között és leporolta a ruháját .
- Így sokkal jobb . - mondta majd a fiúra nézett . - Lucifer vagyok . Téged hogy hívnak ?
- Alexander Rosewig . Ha túl hosszú szólits Alexnak . - mondta . Mintha hallottam volna már a nevét valahol . De hol is ? Futott át az agyán . Majd egy másik kérdés tört felszínre belőle . - Hogy jutottál ki ?
- Egész egyszerűen , a lángjaimat használtam . - mondta és felemelte a kezét . Tenyerében egy kék lángcsóva jelent meg , majd egy másodperc múlva el is tűnt .
A démonkirály lángjai , de hogyan ? Zakatoltak a gondolatai a szőke fiúnak . Ki lehet ?
- Akkor most el kell vinned a fővárosba ? - kérdezte Luca , újra magára irányítva a fiú figyelmét .
- Igen , - mondta kicsit idegesen - szóval induljunk .
Elindult a lift felé és Luca követte . Beléptek a liftbe és az ajtó bezárult mögöttük . Alexander megnyomta az egyik gombot , amin egy 0 volt . A lift elindult lefelé . Jópár emeletet mentek le . Halk pittyegés és az ajtó kinyílt . Alexander lépett ki először és körülnézett , hogy a huga vagy valamelyik fekete ruhás aki behozta Lucat ott van-e . Szerencséjére senki sem figyelt feléjük , ezért az autómata ajtó felé vette az irányt . Luca minden aggodalom nélkül ment utána . Pont még mielőtt átlépte volna a bejárati ajtó küszöbét , a fülhallgatóját betette az egyik fülébe , majd előszedte a telefonját és elindított egy random zenét . Nem kapott új üzenteket , mióta legutóbb nézte . A telefont visszacsúsztatta a zsebébe . Átléptek az ajtón , ki a napsütésbe . Luca kezét a szeme elé rakta , hogy megvédje a szemét , míg hozzászokik az erős napfényhez . Nagyot szívott a friss levegőből , és még meg is állt .
- Gyere ne maradj le ! -mondta Alexander . Megállt mikor látta , hogy Luca nem mozdul . - Azt mondták , ha ellenállsz alkalmazhatunk erőszakot .
Luca elindult és felnevetett .
- Megyek én magamtól is , nem kell kényszerítenie .
Elővette a mobilját és előkereste Nico telefonszámát és írni kezdett .
Repülj haza nélkülem , szereztem magamnak másik kísérőt .
Ui: Ne keress úgyse fogok válaszolni .
Lucifer
Elküldte az üzenetet és visszarakta a telefont a zsebébe . Elindult Alexander felé , mikor mellé ért Alexander is elindult . Alex az útesthez érve leintett egy taxit és kinyitotta az ajtaját Lucanak , aki beült a túloldalon lévő ülésre . Alexander pedig a szabadon maradt másik helyre ült .
- A repülőtérre vigyen . - szólt előre a sofőrnek Alex .
- Máris . - mondta a taxisofőr és rátaposott a gázra .
BINABASA MO ANG
Lucifer
FantasyLuca egy átlagos srác volt , aki teljesen normális életet élt , pont mint a többi fiú . Azonban ez megváltozott a tizenötödik születésnapján , amikor felébredt a démon ereje . Az életében hirtelen mindennapi , hétköznapi dologgá válik a mágia . Bará...