Removed

1.

-Ravenswoodba- montdam, mire egy elégedett vigyorra húzta száját. Közelebb lépett majd a fülembe súgott.
-Nagyon rossz vagy Georgina.

Ravenswood a mi helyünk. Mindig ide megyünk, ha ketten akarunk lenni, vagy valami illegálisat csinálni. Sosem voltak normális erkölcseim, mindig vonzott az ismeretlen, mindent meg akartam nézni, ki akartam nyitni, hozzá akartam nyúlni, nem számított, hogy kié a tárgy vagy hol van. Mostanában inkább épületeket nyitok ki, ha értitek mire gondolok. Igen, Sebastiannal minden érdekes helyre belógunk, főleg elhagyatott kúriákba, gyárakba, kórházakba. Ravenswoodban van egy romos gyár, aminek a tetején, vagyis ami abból maradt, ülünk mindig és nézzük a várost és az azt körülvevő erdőt. A gyár többi része tele van graffitikkel, amiket természetesen mi csináltunk. Bolti lopástól kezdve, egészen kokain birtoklásáért már mindenért voltunk sitten. A kedvencem az volt, amikor mindkettőnket bilincsben vittek el rongálás, azaz graffiti miatt. Nem volt nálunk az álszemélyink szóval fel kellett hívnunk a szüleinket, akik aztán akkora cirkuszt rendeztek, hogy komolyan jobb volt mint a Mónika show.

De nem csak ezek a dolgok kötnek ide. Sebastiannal itt ismertük meg egymást igazán, itt történt az első csókunk és itt hangzott el az első szeretlek is.

Hivatalosan csak barátok vagyunk, de mindketten többet érzünk. Sebastian azt mondta egyszer, hogy olyan, mintha a másik fele lennék. Ha azt mondom, hogy lelkitársak vagyunk az túl nyálas, ugye? Leszarom, mi akkor is azok vagyunk.

Az úton végig Korn, Panic at the disco és Bring me the horizon szólt. Amikor oda értünk már rég sötét volt, felmásztunk a helyünkre.

-Georgie, holnap eljössz velem Dr. Fieldshez? Ott lesz mindenki és... nem akarom egyedül végigszenvedni.

Dr. Fields Sebastian pszichiátere. Az apja küldte hozzá még márciusban amikor az ötödik igazgatói rovóját kapta és majdnem kicsapták. Az igazgató utál minket, egy szerencsénk van, hogy a tanulmányi eredményünk a csillagos égen túl van és a tanárok kűzdenek értünk, főleg Annie néni. Ő az ofőnk, egyben irodalom tanárunk, mindig azt mondja, hogy pályafutása alatt nem találkozott ilyen tehetségekkel. Na mindegy, a lényeg, hogy Sebastiannak volt egy nagyon rossz időszaka és emiatt ját Fieldshez. Nem mintha sokat segítene rajra, legtöbbször felbassza Fields agyát és ezzel elszórakozza az időt. Nehéz eset, fél a fájdalomtól, a csalódástól és ezért senkit sem enged közel magához. Csak engem.

-Ki az a mindenki? - kérdeztem, mert nem igazán értettem, hogy mire gondol.
-Apu meg a kurvája és... és az anyám.

Az anyja. Még sosem találkoztam vele, nem törődik Sebbyvel, nem ismerem, csak egyet tudok: elég egy vele töltött óra és Sebastian már totál kész van. A legutóbbi találkozás emlékeit még mindig őrzi az a 10 vágás a karján. Utálom, hogy ő is ezt teszi magával, de nem szólhatok, hisz én sem vagyok különb. A másik meg Vera, az apja új nője, a kurva. Szerintem ez a jelző magáért beszél.

-Nyugi, együtt kibírjuk-megfogtam a kezét és a vállára hajtottam a fejem.- Ugye tudod, hogy számíthatsz rám?
-Tudom.

Úgy egy órán keresztül ülhettünk még itt, aztán, mivel egyikünk sem lett volna szívesen otthon, Philibe mentünk. A belvárosban Bennek, Sebby apjának, van egy lakása, sosem használja szóval gondoltunk ne álljon már mindig üresen.

-Megfürdetsz? - kérdezte.
-Gyere-fogtam meg a kezét.
Először a pólójától szabadítottam meg, tökélet felsőtestéről alig bírtam levenni a szemem. A nadrágját és a boxerét is levettem róla, így már teljesen mesztelen volt. Gyorsan én is levetkőzem és beálltunk a zuhany alá.
Megfürödtünk, majd lefeküdtünk aludni, mivel már hajnali két óra volt. Sebastian átkarolta a derekam, én pedig szorosan hozzá bújtam és így aludtam el.