#Szünetel#❤Megújult szerelem❤~Shawn Mendes és Cameron Dallas Fanfiction~

Első :)

"Egyik láb a másik után gyerünk Lisa!
- Lisa nem hallod? Fuss! Én meg apa feltartóztatjuk őket!-kiabát Gray-Gyerünk!- bólintottam majd fogtam magam és elkezdtem futni. Úgy éreztem elég messzire futottam, megálltam és láttam ahogy mindkettőjüket, meggyilkolták. Síkítottam... torkom szakadtából! Mire valaki a nevemen szólított!"

- Lisa... Lisa, kelj fel!- ébresztett
Grayson- Megint rosszat álmodtál?- kérdezte.
- Aha.- öleltem meg. Már sokadszorra álmodom ezt.
- Nincs semmi baj...-nyugtatott meg.
- Mennyi az idő?-kérdeztem.
- Hat óra, kelj fel, ma lesz az első napod!-mosolygott, majd kiment.
Nagy nehezen kikászálódtam az ágyból, felvettem a kedvenc fekete csőnadrágomat, egy fehér haspólót és mentem mosakodni. Mivel az évnyitó már meg volt egy héttel ezelőtt, ma nem kellett ünneplőbe menni. Miután végeztem lementem köszönni apunak mert ma otthon volt, majd felvettem a táskám, meg az elmaradhatatlan fekete conversem, és beültem Grayson kocsiába.  A kocsi elindult, nekem meg a gyomrom görcsbe rándult.
- Izgulsz?-kérdezte. Bólintottam, mire elkezdett nevetni.
- Mi van?!-kérdeztem flegmán, mert ehhez nem volt kedvem.
- Semmi húgi. Nem lesz rossz!-mondta, majd leparkolt. Nem is vettem észre, hogy milyen gyorsan ide értünk. Vettem egy mély levegőt majd kiszálltam.
- Hé! Nem lesz baj! Ha meg mégis mondd meg ki volt, és elverem!-kacsintott Gray.
- Jó! Köszi!-mondtam nevetve, majd megindultam a termem felé. Már mindenki nagyban beszélgetett/ismerkedett egymással. Kerestem egy szabad padot, majd ledobtam magam. Az első óra osztályfőnöki volt. Az egész annyiból állt, hogy mindenki bemutatkozott, én az utolsó voltam mert én ülök leghátul.
- Helló a nevem, Lisa, szeretek olvasni, rögbizni, zenét hallgatni. Köcsög vagyok, hogy ha te is, és kedves ha te is az vagy velem. És azt hiszem a többi meg majd kiderül az évek során.-mikor befejeztem a monológomat, kicsöngettek. Odajött hozzám egy szimpi lány, azt hiszem Luna a neve. Spanyol származású. Beszélgethettünk egy ideje,mert arra lettem figyelmes, hogy korog a gyomrom.
- Megyünk büfébe? Nem hoztam kaját.-kérdeztem.
- Bocsi most nem lehet, mennem kell a mosdóba, mert mindjárt becsurog!-szűrte fogai közt, amire csak mosolyogni tudtam.
- Oké, akkor megyek.
Visszafelé sétáltam a büfétől, mikor valaki szólongatni kezdett.
- Hé!-körbe néztem nincs e mögöttem valaki, de mire visszafordultam már volt előttem egy nálam jóval magasabb srác. Bár a 155 centimnél mindenki nagyobb.
- Szia, Ben vagyok! Hogy hívnak?-kérdezte kedvesen.
-Szia! Lisa-ráztam meg a kezét amit felém nyújtott.
- Ckh, Lisa?!- hallottam egy ismerős hangot, ami tele volt gúnnyal.
-Chris?!-kérdeztem ugyan úgy.
- Csak nem ide jársz már te is?- Chris a bátyám legjobb barátja volt még amikor általánosba jártak. Chris valamin besértődött, és azóta is ilyen velünk.
- De, képzeld! De téged mit érdekel ez egyátalán?!
- Nem tudtad, hogy ide csak a legjobbak kerülnek be?!
- Hát, ha te itt vagy, biztos nem!-vágtam vissza mire rámförmedt.
- Na húzzál innen el de nagyon gyorsan te hisztis picsa!
- Neked, hogy van képed ilyet mondani?! Mit tettem én  veled 3 éve?! Arról nem tehetek, hogy Grayre haragszol! Én nem csináltam semmit!-kiabáltam rá.
- De tehetsz róla!- kiabált vissza.
- Mégis mit tettem?!- suttogtam könnyes szemekkel- Tudod te milyen űrt hagytál a szívemben magad után?! Hogy mennyit szenvedtem miattad?! Hogy nem csak a tesómnak voltál legjobb barátja hanem nekem is?! Bele gondoltál te valaha az én helyzetembe?!- sírtam neki. Mivel mindenki minket nézett és Chris sem válaszolt, mentem a dolgomra. Vagyis a női mosdóba. Mivel most volt a becsöngő, elindultam a terembe. Vége lett az órának, mentem volna, Grayhez, de a nevemet hallottam.
- Lisa!-szólt az osztályból pár fiú- Nem jössz veünk a rögbi válogatóra?
Hallottuk, hogy most lesz és mondtad, hogy szereted.
- De, megyek. Mikor lesz?-szipogtam.
- Ma délután, de mi a baj?- kérdezte Luke.
- Semmi.- amint kimondtam  az összes fiú furán nézett rám.- Most mi van?
- Azért, hülyék mi sem vagyunk! Agyon verjük, mostantól velünk leszel, tudom nem nagyon ismerjük egymást, de nekem szimpi vagy!- na itt megszakadt a szívem. Nekem ezt még senki sem mondta.
- Khö-szhi!- sírtam, majd elmeséltem az egész story-t Chris-ről.
- De dög már!- mondta Luis.
- Ja!-helyeselt a másik 4 is.
- Köszi, hogy "befogadtatok". Nem tudom mit kezdtem volna magammal azokkal a libákkal. De elkísértek a bátyámhoz?-kérdeztem-Szeretnék Graytől kérdezni valamit.
- Persze!- mondták egyszerre.
- Várj!  Milyen Gray?-torpant meg Jack.
- Grayson Rodwell. Mert?
- Jézus a tesód tök menő!-kezdtek el ugrálni mindannyian.
- Háát, jóóó! De, ha nem álltok le nem találkozhattok vele. Bár ő a csapatkapitány, tehát mindenképpen találkoznátok ve...
- Jó! Lisa értjük!- szakított félbe Luke. Majd elindultunk. Mire oda értem az ő asztalukhoz -mert hát az udvaron vannak asztalok és még csak szeptember eleje van ami miatt még jó az idő -nagy hangzavar ütötte meg a fülem. Csak neveket hallottam a kiabálásból, valami Chris és Grayson... Jézus! Ez Chris meg Gray! Oda rohantam majd tolakodtam, hogy én is lássak valamit. Verekedtek.
- Grayson, Chris!!!-kiabáltam egy akkorát,  hogy mindenki olyan csöndbe lett és még a verekedést is abba hagyták- Mégis mi a francot műveltek ti itt?-kérdeztem. Erre elkezdtek egyszerre makogni.
- Tudjátok mit?-szakítottam félbe őket.- Nem érdekel. Nem akarom tudni! Csak lenne pár kérdésem! Jó?-bólintottak jelezve, hogy folytassam.-Egy, Gray, Chris, tuti, hogy megérte szétverni a volt legjobb barátototokat egy kis nézeteltérés miatt?!
- Nem...
- Kettő, ma ugye több ilyen nem lesz, sem máskor?!- egymásra néztek majd megrázták fejüket.
- Jó, mert ha igen, lesöpörlek titeket a pályáról mind a kettőtöket a délutáni edzésen, de amúgy is, hiszen tudjátok milyen jó vagyok!
- Eljössz a válogatóra?!- csillant fel a szemük.
- El!- mondtam immár a levegőben mert felemeltek a vállukra!

Hát ez lenne az első... Ha tetszik, hagyj jelet magad után, előre is köszi!💗💗
Puszi😘: deakflora09