"Nem is értem. Milyen eszeveszett baromság már az, hogy a vérfarkasok nem tudnak lerészegedni. Ez nemcsak hülyeség, de egyenesen kínzás." - kiabálom gesztikulálva, mire Derek csak felnevet.
"Mesélj."
"Dugulj el. Szóval Lydia bulit szervezett és mindenkit meghívott köztük engem is. Mondta, hogy lesz pia meg pizza meg minden, úgyhogy természetesen igent mondtam.
"Mikor odaértem már nagyban ment a parti már nagyban ment, mindenki ivott meg zabált meg dohányzott. Odamentem Lydiához, aki amúgy pont egy gyerek kezéből vett el egy vázát.
Na szóval beszéltünk meg minden és utána megláttam James-t a lacrosse csapatból, úgyhogy odamentem hozzá."
"Miért?" kérdezte Derek.
"Hogy kérjek tőle egy szálat. Nyugodj meg harcos semmi extra. Szóval kértem tőle, adott meg tüzet is és utána elkezdtünk inni. Mondom dejó lerészegedek és utána mondta Lydia, hogy én nem tudok lerészegedni. Mondom te teljesen hülye vagy és hazajöttem."
Miután befejeztem hosszú mondandómat Derek magához húzott, megcsókolt, majd az ágyamra feküdve átkarolta a hasamat.
"Úgy ver a szíved, mintha egy maratont futottál volna." jegyezte meg csendesen.
"Ilyen monológ után? Chh." válaszoltam, majd haját simogatva megvártam, amíg légzése egyenletessé nem vált.
Nem kell tudnia, hogy mi tortént. Teljesen megvadulna. gondoltam magamban, majd elaludtam.
~~~
Bocsi, bocsi a hosszú kimaradásért, de készülni kell a felvételire meg mindenre. Ugyanúgy elnézést a rövid fejezezért, de a "cliffhanger" miatt hosszabb lesz a következő.
Puszi :*
ESTÁS LEYENDO
Farkasok között
FanficStell vagyok teljes, becsületes nevemen Stella Brooklynne. Egy egyszerű amerika, nagyvárosi középiskolás voltam, ameddig édesanyám el nem hunyt. Anyám temetése után apám úgy döntött, hogy nem tud tovább a városunkban maradni, és mivel még nem voltam...
