Mikor bejöttek a házba, először a kutya is megnezte őket. Odaosonkodott megszagolta őket. Nagyon feszültek voltak hogy most mi van. Végül megismert őket a kutya és hátrált lecsapott füllel és farokcsóvával.
-Ez most mi volt?-kérdezte Eliot.
-Nem tudom. Az a lényeg hogy megismert titeket. Foglaljatok helyet. Esetleg megisztok egy kávét vagy valamit?
-Egy kávé jól esne köszönöm!
-Kérlek szépen en egy bögre teát kérnék ha lehet. Köszönöm.
Míg én elmentem. Megcsinálni az italokat addig lehivtam Lizát.
Miután lejött azt szúrta ki a szemet hogy Kitty és Eliot közvetlen egymás mellet ülnek. De nagyin nem is törödött vele.
-Hoznál nekem is egy teát, légyszíves-kéri tőlem Liz.
-Na és hogyvagy? Rég láttalak-monta Eliot.
-Hát tudod, a barátoddal összekaptunk egy dolgon, most az ne részletezzük, és így véget ért a kapcsolat de már a barátág elkezdett javulni. De meg nagyon alacsonyan van.
-És mikor kaptatok össze?
-Tegnap északa. Figyeljetek, nincs kedvetek. Itt laki? És nem kéne drága pénzért bérelni a lakást. Mit szoltok hozzá?
-Ez nagyon kedves de nem akarunk a nyakatokon lenni.
-De én kérlek titeket nem lenne semmi baj.
Végül addig nyagatta Liz Kittyt és Eliotot míg el nem fogadták a felkérést.
Erre pont kiértem az italokkal. Átattam őket és amíg elnem fogytak az italok addig beszélgettünk.
-És mi a tervetek a közrljövöben?-kérdeztem?
-Hát először elmegyünk nyaralni Horvátországba aztán elmegyünk a Balatonra. Aztan még amit hoz a sors. Nektek?
-Hát én bevallom őszintén én vissza akarom csábítani Liz-t.
Folytatjuk...
YOU ARE READING
Barátságból Harag, Haragból Barátság
Non-FictionEbben egy kisebb történetet láthattok. Bocsánat a helyesírási hibákért!