-És Liz, neked mi a terved a közeljövőben?
-Hát, tudod Kitty én azt terveztem hogyelmegyek veled vásárolni, de amint hallotam eléggé elfoglalt leszel.
-Hát esetleg most bírnánk vásárolni. Ha nincs akadálya.
-Hát nem tudom. Nem gond Eliot?
-Nem, nyugottan menyetek nyugottan. Mi addig Danielel elmegyünk tüzijátékot venni.
-Jó utat lányok-monta Daniel és közben integetett.
Amikor a lányok elmentek elmentek, akkor mi is elindultunk tüzijátékot venni. Nem kellett 5 óra és vettünk egy csomó helyen tüzijátékot. Hazavittük és csodálkozva néztük hogy nincs othon senki.
-Hol vannak a lányok? -kédezte megdöbbenten Eliot.
-Nem tudom. Szerintem a plázán kivülre is mentek.
Egyszer csak elkezd csörögni a telefonom.
Telefonba*A lányok nem mennek haza egyhamar. Egy nagyobb öszegért kapjátok vissza*
-Mennyi lenne? -kerdeztem
-*Félmillió forint*
Ekkor leraktam és elmondtam Eliotnak hohy most mi van.
-De...de...de milyért?
Ezt hallotam csak tőle és hívtam a rendőrséget. Ekkor jutott Eliotnak az eszébe hogy neki van othon fegyvere. Elmentünk hozzá. Benéztem az egyik beépített szekrénybe és a felső polcon megtaláltam a töltényeket. Ő a kezembe nyomta a kispisztolyát és engem küldött el.
Folytatjuk...
YOU ARE READING
Barátságból Harag, Haragból Barátság
Non-FictionEbben egy kisebb történetet láthattok. Bocsánat a helyesírási hibákért!