Dear Diary...[Befejezett]

A táborban

2015.augusztus

Életem legszebb nyári emléke kötődik ehez az időszakhoz.
♥♥♥♥♥♥♥♥♥♥♥♥♥♥♥♥
Egy kunyhóban voltunk, pár lánnyal összevonva.
Nagyon jól éreztem magam ott, főleg azért, mert egy kis időre visszakaptam Lunát.
♥♥♥♥♥♥♥♥♥♥♥♥♥♥♥♥
Míg én az ablak melletti emeleteságy alját néztem ki magamnak, ő pont felettem helyeszkedett el. (Micsoda véletlen.😁)

A beköltözés estéjén képtelen voltam aludni.De ezzel nem voltam egyedül.
Luna az ágyában folyton mocorgott, amire fel is figyeltem.

-Mi a baj?-kérdeztem kíváncsian.
-Nem bírok aludni a plüssállatom nélkül.-arca szomorú volt.

Gondoltam egyet és felmásztam mellé.Odaadtam neki a karom, ő pedig elkezdte ölelgetni.😍
Nem volt túl kényelmes, ezért mögé mentem, hátulról átöleltem és így feküdtünk "összebújva".😏
Minden rendben volt, amíg el nem kezdődött az éjjeli ellenőrző körjárat.
Amikor a táborvezető belépett a házikónkba és meglátta, ahogy Mi aludni próbáltunk, azonnal ordibálni kezdett velem és a helyemre parancsolt.
Szegény lakótársaim felriadtak a nagy "óbégatásra".😓
♥♥♥♥♥♥♥♥♥♥♥♥♥♥♥♥
Úgy látszott, hogy ez a szünet dolog, ami köztünk volt, nekem nagyon nem megy, mert éreztem, hogy nem bírok a véremmel.😂

Egyik alkalommal bementem az utolsó zuhanyzószobába, és észre vettem, hogy be lehet zárni.Na nem is kellett nekem több.Odacsaltam Lunát, utána magunkra zártam az ajtót.

-Mit akarsz?-nézett rám kérdőn.
-Téged!-ez volt az utolsó szó, mielőtt bármi is történt volna.😏

Hiányzott az illata, puha ajka, ahogy a nyakamat csókolja, és a szorítása, amikor viszonoztam neki.Csak ezért tettem.Így senki se tudta megzavarni az "együttlétünk".
                                                 
-Csak akkor válok "szörnyeteggé", ha nem
viszonozzák azt a szeretetet
és törődést, amit én adok.-