The Shadow Of The Night

Az idegen

"-Ismerem?-folytatta.
-Meglehet.
-Én?
-Nem.-mondtam és reméltem h végleg abbahagya.
-Akkooooor kivel?
-Nem mindegy az?-untam már.
-Ugyis kideritem..-nézetett sejtelmesen."

-Persze.-nevettem.-Itt vagyunk.-álltam meg a ház elött.
-Úgyis velem álmodtál.. Ik baby..-hajolt a fülemhez és suttogott amitől kirázott a hideg.-Hm..tetszik hogy ennyire beindulsz ettől.-vigyorodott el.
-Hogy mi bajod?-toltam el magamtól. Mire csak nevetett.

Későre járt már ezért lefeküdtünk aludni. Félreértés ne essék külön szobába voltunk. Hamar elnyomott az álom.

Nagy a fény.. Ilyen hamar reggel lett? Vagy mi történt? Szememet kinyitva egy erdőben lévő tisztáson állok. Ismeretlen hely. Fogalmam sincs hogy hogy kerülhettem ide. Ez a valóság lenne vagy csak a képzeletem szüleménye.
Apró emlékfoszlányok jelennek meg elöttem, mintha egy mozi vászonra vetítenék ki őket.
Életem szakaszai vetítődnek ki. Mikor kicsi voltam.. Mikor egy család voltunk.. Mikor anyáék összevesztek.. A válás napja.. Amikor Rosst idehozták.. És mikor leléptünk..
Ilyesztő hogy ennyi minden történt.

Hirtelen léptek zajára lettem figyelmes.. Szóval van még itt valaki.

-Mi szél hozott erre ?- kérdezte egy mély hang mögülem.

-Ki vagy te?

-A Végzet- nézett rám sejtelmesen.

-Hogy ki?

-A végzet.. Sors.. A jövő.. Ahogy tetszik.
-Mégis miért vagy itt?-néztem kérdőn.

-Megmutatni a sorsod.. És a barátodét.

-Nem a barátom.-jelentettem ki.

-Az vagy nem az tökmindegy. Nem sokáig leszel vele az biztos.

-Mi? Miért?

-Mert ez van megírva!

-Élvezd ki ezt az időt.. Mert pereg a homokóra..