The Shadow Of The Night

"Forróság"

>>>>>Sziasztook! Eljutottam addig hogy megírjam ezt a részt, de mivel sokat kellett várni rá -amiért utolag is bocsánatot kérek- szóval ez a rész Ross szemszögéből iródott -a blog történrtében előszőr-! Jó olvasást!❤<<<<<

"-Az vagy nem az tökmindegy. Nem sokáig leszel vele az biztos.

-Mi? Miért?

-Mert ez van megírva!

-Élvezd ki ezt az időt.. Mert pereg a homokóra.."

                  ~Ross szemszöge~

Korán keltem ezért gondoltam hogy várok még Bec ébresztésével. Az ablakhoz sétáltam, kinyitottam az ablakot de ez túl elhamarkodott döntés volt mivel Coloradóban nem az a hőfok van mint Los Angelesben.
Megcsapott a hideg levegő. Azzal a lendülettel ahogy kinyitottam vissza is zártam. Újra az órámra néztem. 6 óra múlt pár percel. Hmm.. Annyira nincs is korán.
Halkan átsétáltam Bec szobájához. Óvatosan lenyomtam a kilincset reménykedve hogy nyitva van. Bingó!
Oh kis lány jövök már. Vigyorodtam.
Mi? Shit.. Ennyire nem vagyok perverz. Asszem. Nah jó, le kell állnom ezekkel a gondolatokkal.
Bementem a szobába. Félig kitakarózva aludt. Csak fehérnemű és egy nagy póló volt rajta.. Az én pólóm! Honnan szerezhette..kis tolvaj. De kimondottan jól áll neki.
Mellé feküdtem, majd miután megbizonyosodtam arról hogy mélyen alszik elkezdtem simogatni a hátát.
Elkapott valami féle vágy.. Benyultam a felsője alá. Egyre feljebb vezettem a kezem egészen a melltartójáig. Átvette a tudat alattim a hatalmat a józan gondolataim felett.. Akartam őt.

-Mit csinálsz?-kérdezte csukott szemmel.
-Élvezetet..-nyomtam hozzá a csípőmet.
-Aha..-szerintem azt hitte hogy csak álmodik mivel nem ellenkezett.

Ezt kihasználva a nyakánál kezdtem el finoman szívni a puha bőrét..
-Te..? Mit?! Ross?!-nyitotta ki a szemét.
-Lazíts baby girl.-súgtam a fülébe.
-Mit csinálsz?!-probált eltolni magától.
-Ne félj.. Élvezni fogod.-nyomtam rá a számat az ajkaira.
-Elég! Ross állj le!-nyomott el a vállamnál fogva.
-Miért?
-Mert!-lökött le magáról.
-Tudom hogy szeretnéd..
-Nem! Menj öltözz fel.-nézett végig rajtam és nagyot nyelt.
-Oh-vigyorodtam el.
-Nem! Nem nem nem.-fogta be a számat. Mire csak felnevettem.
-Ühüm-hümmögtem.
-Hát ha nem érted meg.-csipte meg a hasamat.
-Mmmm!
-Hm.. Élvezem mikor csöndben vagy.. Olyan megnyugtató.-vigyorodott el gonoszul. Csak szabaduljak ki baby girl.. Meglátod cudar világ lesz..
-Nah..-szabadultam ki-Végre!
-Ajj.. Pedig már élveztem a csendet..- vette fel a gyerekes durcás arcot.
-Tudom hogy imádod hallani a hangom.-bújtam a nyakába.
-Oh..persze. Létezni sem tudnék nélküled-nevetett fel.
-Hmm..-haraptam meg finoman a nyakát.
-Auh..-csapott a fejemre.
-Hm..ugy tudtam ez beindítja a lányokat.-lehet kár volt ezt mondanom mert egy kérdő tekintetet kaptam.
-Te beteg vagy.-rázta meg édesen a fejét.