Hatalmas értékű hármas dolgozatom tarottam a kezembe, aminek még örültem is. Így kezdődött ez a csodás kis röhögőgörcsbe fulladt óra.
Szóval úgy öt perc múlva @Cantye hatalmas szükségét éreztem, hogy levágja a körmeit. Igen, egy ollóval elkezdte vagdosni, ami kissé hangos volt, de ugyan kit zavar, ha valaki matekórán vágja a körmét.
- MOST DELTOIDOT FOGUNK SZERKESZTENI!- ordította el magát a tanárnő, én pedig hozzáláttam a munkához, amelyre vágytam, mint Szent Johanna a máglyán égetésre.
- Ez nem hasonlít egy deltoidra- szólalatam meg a füzetemet bámulva.
- Nem baj- felelte @Cantye és tovább vagdosta a körmét.
- LAPOZZATOK VISSZA A DELTOID TULAJDONSÁGAIRA- kiabálta a tanárnő, úgy, hogy még az egyel feljebb lévő töriterembe is biztosan hallani lehessen.
Belátva, hogy a maradandó halláskárosodást nem kerülhetem el, kezdtem lapozgatni a füzetem, de kisvártatva leesett, hogy másikba van.
- Mutii- hajoltam bele a körömvágó @Cantye aurájába, hogy megbámuljam a feladatot.
- Ez mi? Olyan, mint egy kecskefej- böktem oda és elkezdtem belerakzolni egy kecskét.
A barátnőm miután minden kezén pont jó volt a köröm, persze segített.
A csöngetés megváltó volt, de után követtkezett csak a szekrényen átvágódás tesiből.
Luv: @Cantye (KÖVETNI KÖTELEZŐ!!)
