The Beginning (by _jhopehoseok_ with _yoongisuga_)(Jinhope)

~1.fejezet~

Sziasztok! Elkezdtem egy új történetet,ami _yoongisuga_ 'The Beginning' sztorijára épül (ezt együtt találtuk ki). A történetet J-hope szemszögéből fogjátok látni. A történet főszereplői: Jung Hoseok (J-hope),Min Yoongi (Suga), Kim Seokjin (Jin). A sztoriba néha Jungkook is benne lesz! Remélem tetszeni fog! Csekkoljátok le az eredeti Yoonkook történetet is!! Jó olvasást! ^^

-_jhopehoseok_

Reggel nagyon korán keltem,mert nem volt kedvem aludni. Gyors felálltam és a tükörhöz sétáltam. Könnyes szemmel tisztítottam a hátamon és karomon lévő sebeket és Yoongira gondoltam. Nagyon kedves volt tőle,hogy tegnap megvédett,holott azon a napon vesztünk össze,elég durván. Egyből fel akartam hívni,de gondoltam lehet,hogy még alszik. Az üzenetekkel pedig nem akartam idegesíteni. Így is lehet,hogy még haragszik rám. A fürdőszobába sétáltam és lezuhanyoztam. Megkönnyebbülten és boldogabban mentem be szobámba és vettem fel a ruháim. Egy fekete színű,szakadt farmer,egy fehér póló,fekete hózentróger,piros kocskás ing és egy fekete kalap. Lassan elővettem a telefonomat és Yoongi telefonszámát kerestem. Remegő kézzel hívtam fel és szemem megint könnyes lett. Yoongi felvette a telefont,én pedig próbáltam a mindig pozitív hangom beavatni,hogy ne vegye észre,hogy mindjárt sírok.

-Szia Yoongi!!-mondtam boldogan de szipogó hangon.

-Te sírtál?-kérdezte aggódóan a telefonba,de én nem mondtam semmit. Pár perc múlva megszólaltam:

-Talán... Úgy sajnálom,hogy meg kellett védened. Nem akartam.-fejeztem be a mondatom majd elcsuklott a hangom a sírástól.
Yoongi komolyan és halkan válaszolt:

-Ez volt a feladatom...-mondta. Próbáltam megkönnyebbülni,de nem sikerült,így eltereltem a témát. Nagy levegőt vettem,és letöröltem a könnyeim.

-Eléd megyek. 15 perc.-mondtam és egy kicsit elmosolyodtam. Újra szeretném látni kék haját,és hallani utálatos természetű válaszait.

-Köszönöm-válaszolt egyszerűen,majd letette a telefont.

Fáradtan vettem fel fekete Converse cipőmet és igazítottam meg kalapomat. Felkaptam vállamra a táskám,és elindultam Suga házához. Út közben bementem a boltba és vettem valami kaját,amit majd a suliba megehetek. Mikor megláttam Sugáék házát,nagy levegőt vettem és odaszaladtam a ház elé. Levegőt kapkodva csöngettem be és álltam az ajtó előtt,Sugát várva.Mikor Suga kinyitotta az ajtót, mélyen és hosszasan megöleltem.

-Szia,Yoongi.-köszöntöttem és egy jó nagyot mosolyogtam,hogy boldoggá tegyem. Kezeim lassan arcára helyeztem és biztatóan mosolyogtam rá.

-Utálom! Az összeset!-mondta,és lassan könnyek gördültek le arcán.

-Erős vagy! Ne sírj,kérlek...-próbáltam biztatni,amit egy bólintással jelzett.

-Rendben. Minden oké... Csak nem találom a karkötőt...-mondta sóhajtva,majd bal csuklójára tekintett. Próbáltam olyan választ mondani,ami miatt jól fogja érezni magát,de úgy érzem nem sikerült. Yoongit nagyon nehéz mosolyra kényszeríteni. De szeretem,ha beleegyezik olyan dologba,ami szinte kész baromság.

-Meglesz! Csak ne törd ezen az agyad egész nap!-mondtam és lágyan megpaskoltam a vállát. Nem vált be a biztatásom... Gondoltam... Érzem,hogy még mindig haragszik rám. Nem szeretek vele rosszba lenni. Ő az egyetlen,akiben teljesen megbízok. Gondolkodásom lágy hangja zavarta meg.

-Mehetünk?-kérdezte.

-Igen-válaszoltam és lágyan megfogtam a kezét. 15 perc múlva éreztem,hogy Suga majd szétfagy,ezért gyorsan berohantam vele a suliba.

-Kérsz valamit enni?-kérdezte és rám nézett. Nem tudtam milyen választ mondjak,mert a táskámban ott volt a finom hamburger,de nem akartam megbántani,ezért csak bólintottam és rámosolyogtam. Majd elindult és én vártam,hogy mikor jön. Leültem a földre,és fejemet lehajtva próbáltam gondolkodni,mivel kéne felvidítani legjobb barátom. Fejem felemeltem,és azt láttam,hogy Suga egy fiúval beszél. Úgy látszott a fiú nagyon boldog volt,és flörtölni próbált Yoonginak. Láttam sokáig beszélgettek,ami engem nagyon zavart. Felálltam és megvártam amíg Suga idejön. Nagy levegőt véve próbáltam nem kifejezni az érzésem és bevetettem óriási mosolyomat:

-Ismerkedünk,ismerkedünk?-kérdeztem,de belül nagyon rosszul éreztem magam.

-Orrba vágjalak?-kérdezte egy kicsit idegesen,de én csak nevettem,mert azzal próbáltam jelezni,hogy tökre jól vagyok és boldog vagyok meg minden.

-Ne olyan durván,Yoongim-válaszoltam.

-Most védtelek meg,nehogy most verjelek meg!-mondta sóhajtva.

-Oké,oké-válaszoltam egyszerűen és egy kicsit idegesen kuncogtam.

Felmentünk az ötvenes terembe és leültem a helyemre,Namjoon mellé.

-Szia,Hoseok-mondta Namjoon és rám mosolygott.

-Szi...-épp vissza akartam köszönni Namjoonnak,mikor a töri tanár ordítására befogtam a számat.

-Min Yoongi! Felelni! Most!-ordította és már Sugát láttam,ahogy a táblához sétál. Arca kicsit sápadt volt. Remélem nem lesz semmi baja. Ha összeesne gyorsan felborítanám a padot és odaszaladnék hozzá,hogy elkapjam. Nem érdekelne,ha büntetést kapnék. A felelés után Suga visszaült helyére,mikor Tae megszólalt,hogy Suga rosszul van és nagyon sápadt. A tanár kiküldte Yoongit és folytattuk a tanulást. Egész töri órán azon gondolkodtam,hogy vajon Suga bedől-e annak a fiúnak,és lehet,hogy el fog felejteni.

Negyed óra múlva Suga lépett be az ajtón,és mindenki aggódva nézett rá.

-Jobban vagy,Yoongi?-kérdezte a tanár úr. Yoongi csak bólintott és visszaült a helyére. Suli után minél hamarabb akartam hazamenni,hogy ne lássam meg Yoongit még egyszer azzal a fiúval,akit 'elvileg' Jungkooknak hívnak. Igen... Namjoon mindig értesít az új információkról. Yoongit láttam közeledni magam felé.

-Suga nekem nagyon gyorsan haza kell mennem,mert nagyon sok házit kaptam angolból és egyre jobban rontok és holnap egy nagyon nehéz dolgozatot írok belőle.-mentegetőztem de ő csak bólintott és megölelt. Az persze egyáltalán nem igaz,hogy rontok angolból,csak ez volt az egyetlen dolog,ami kimentett a szituból. Az ölelés sem esett annyira jól,de azért nagyon lágyan és gyorsan viszonoztam Suga ölelését. Majd hazafelé indultam.

Otthon ledobtam a cuccaim és a nappaliba lefeküdtem a puha és kényelmes kanapéra és tévézés közben a laptopomon kezdtem egy alap dallamot szerkeszteni. Munkám Yoongi üzenetei zavarták meg,de nem volt kedvem elolvasni őket,és Sugával beszélni.

Folytatódik... 

Remélem tetszik eddig a történet. Már régebb óta szerettem volna ezt megvalósítani,mert nagyon szeretem ezt a Fanfiction-t. Próbálom azokat a dolgokat kiemelni,ami az eredeti történetben van. Köszönöm @_yoongisuga_,hogy beleegyeztél és sok munkával,de boldogan írhattam meg a történetet Hobi szemszögéből! Remélem tetszik nektek a történet!🌸

-_jhopehoseok_