The Beginning (by _jhopehoseok_ with _yoongisuga_)(Jinhope)

~6. fejezet~

Miután kimondtam a 'szeretlek' szót-ami miatt szintén egy óriási kő esett le a szívemről-vártam mit fog válaszolni Yoongi. Egy kicsit remegő kézzel fogtam a csokrot,amit neki hoztam. Pár perc síri csend múlva bekönnyeztek Yoongi szemei és elkezdett zokogni. Nem tudtam,hogy ez most jó vagy rossz jel,ezért egy kicsit idegesen néztem Namjoonra,aki csak megvonta vállát,jelezve,nem tudja mi a franc baja van Subunak. Aggódva néztem Yoongira és kezdtem jobban remegni. Lehet,hogy megsértettem? Vagy nem is akar már többet látni? Hirtelen kikapta a csokrot a kezemből,és a nyakamba ugrott. Gyors felfogtam mi történik,és derekánál fogva elkaptam. Nem akartam,hogy miattam elessünk és megsérüljön. Arcát nyakamba fúrta és éreztem remegő és szipogó levegővételét nyakamon,amitől kirázott a hideg.

-É-én nem tudok mit mondani!!-mondta boldogan.

-Nem tetszik?-kérdeztem aggódva. Remélem nem allergiás a rózsára. Nem szeretném megbántani. Annyira szeretem. Ő az igaz szerelmem. Ha elutasít,akkor szilánkokra fog törni a szívem. Sok lánnyal csókolóztam már,de ők mások voltak. És mikor megcsókoltam Sugát,azt hittem egy álmom vált valóra.

-D-de!! Imádom!!-válaszolta boldogan kiabálva. Mikor meghallottam válaszát,egyből elolvadt a szívem,és összerogyott a kezem,ezért nagyon óvatosan letettem. Alig tudtam reagálni,egyből szorosan átölelt.

-Boldog vagy?-kérdeztem.

-Nagyon!! Nagyon boldog vagyok! Soha nem voltam ennyire boldog!-mondta és elkezdett ugrándozni.

-Nyugi,nyugi.-mondtam és karjaim dereka köré fontam.

-Nagyon szeretlek én is!! Csak annyi dolog volt,amit nem tudtam megbeszélni veled!-mondta izgatottan és lágyan remegő hangon. Annyira szeretem ezt a hangot. Próbál bátor és keményszívű lenni,de nem megy neki. Imádom. Még mindig derekát fogva közelebb húztam magamhoz és mélyen megcsókoltam. Namjoon elkezdett tapsolni olyan szinten,mint egy idióta. Éreztem,ahogy Yoongi viszonozza a csókot és pár másodperc múlva behatolást kért nyelvével a számba,amit megengedtem. Egymás nyelvével játszottunk,amíg Yoongi a falhoz nyomott. A pillangók már a kijáratot keresték egyenesen a torkomnál. Mélyen eljátszottunk egymás nyelvével,végül levegőszünetet hagytunk.
-Y-yoongi...-mondtam és éreztem kezdek elpirulni,mikor férfiassága hozzáért enyémhez.

-Hm?-kérdezte és egy ravasz mosolyt varázsolt arcára. Vettem egy nagy levegőt és kezem lágyan arcára tettem.

-Gondolkozz el... és válassz... Szeretsz? Vagy nem?-mondtam,majd lágyan megpusziltam homlokát és lassan eltoltam magamtól.-Holnapra várom a választ. Jó éjt-mondtam és kipróbáltam a legcsábítóbb dolgot, a kacsintást. Kiléptem az ajtón és elindultam haza. Út közben végig csak rá gondoltam. Egy kicsit félek mit fog válaszolni. "Szia Hoseok! Gondolkodtam, és úgy döntöttem,hogy Jungkookot szeretem. És nem téged. De azért elég jó volt a csók". Egyből kirázott a hideg. Na meg persze attól is,mikor Yoongi fegyvere hozzáért az enyémhez.

Másnap eszméletlen fáradtan keltem fel. Lusta voltam lefürödni,ezért nagyon sokáig permeteztem magam a legerősebb és legjobb illatú parfümömmel. Felvettem a ruhámat és gyorsan összeborzoltam elaludt hajam. Felvettem a legszimpatikusabb cipőm és felkaptam vállamra a táskát. Leggyorsabb készülődés N°1. Út közben a kávézóba futottam be és vettem egy fincsi és forró cappucinot. A suliba megérkezve felmentem az osztálytermünkbe. Vagyis fel akartam menni. De jó,hogy az emeleten van az osztálytermünk. Ilyen fáradtan energiám sincs felmenni a lépcsőn. Fáradtan másztam fel a lépcsőn,mikor valaki hirtelen a nyakába vett és elkezdett sétálni.

-Nem kéne este romantikázni! Most meg fáradt vagy!-mondta egy nagyon ismerős hang. Lenéztem a személy hajára. Szőke,felzselézett haj.

-Sajnálom Rapmon de...-mondtam és állam feje búbjára hajtottam le,amíg ő felment a lépcsőn,úgy,hogy a nyakában ültem- Annyira szeretem Yoongit. A mosolya, ha durva vagy ha morcos... Vagy ha össze van zavarodva... Egyszerűen belé estem.-fejeztem be mondandómat és lassan behunytam a szemem,hogy Yoongi arcképét lássam.

-És ezért nem aludtál?-kérdezte aggódva.

-Nos... Igen. És most félek,mit fog válaszolni. Elutasít-e vagy nem...-sóhajtottam.

-Biztos vagyok benne,hogy nem fog elutasítani. Miután távoztál végig csak rólad beszélt.-mondta Rapmon és letett a földre,mire én nagyra nyílt szemekkel néztem rá.

-H-hogy mi? É-és mit mondott?-kérdeztem.

-Nem hallottam,mert bealudtam.-mondta és lágyan felnevetett. Rapmon sosem szokott bealudni. Ő még hajnali egykor is ébren van csak azért,hogy egy új tetkót tervezzen,amit majd később rátetovál valamelyik testrészére. Biztos nem akarja elmondani. Ő a leghűbb barát akit ismerek.-Na de lépj fel ezen a két fokon,mert olyan nehéz a súlyod,hogy már nem bírlak el.-mondta,és ezzel elszálltak gondolataim. Felléptem az utolsó fokokon és egyenesen a terembe mentem. Rapmonnal helyet foglaltunk és pár perc múlva elkezdődött az óra. Fizika. A legunalmasabb óra az egész világon. Negyed órát figyeltem az órán utána se kép,se hang. Biztos bealudtam. Úgy is volt. A csengő sem ébresztett fel,pedig nagyjából hallottam. Kicsengő után egy forró tenyeret éreztem combomon és valami forró és lágy dolgot az ajkamon. Lassan kinyitottam a szemem,és egy szőke hajú valakin állt meg a tekintetem. Kiderült,hogy a 'valami' az ajkamon a fiú ajka volt,és egy forró csókkal próbált felébreszteni. Pislogtam párat és akkor vettem észre,hogy aki megcsókolt az... Suga. Szívem nagyon gyorsan vert és gyorsan viszonoztam csókját,majd elváltunk egymástól.

-Szia Hosi.-mondta és rám kacsintott.

-H-huh? Hová tűnt Rapmon?-kérdeztem összezavarodva.

-Helyet cseréltünk.-válaszolta Yoongi.

-Miért?

-Mert így akartalak köszönteni.-mondta és elkezdett halkan kuncogni. "Így akartalak köszönteni". Egy csókkal? Milyen édes egy teremtmény. Már értem miért ő életem szerelme.-Amúgy boldog Valentin napot, Hobi-mondta és még egyszer rátapadt ajkaimra majd egyik kezem összekulcsolta az ő kezével.