Meleg Vallomásom... Veled kezdődött minden... I.

022 - Szuvenír!

Dave

8:15

Olyan rosszul aludtam. Folyamatosan Jame-re gondoltam meg arra, hogy ő vajon mit érezhet most.
Mit érezhet? Mire gondolhat?
Ő az, aki taszított végig, mégis szerelmes lettem belé.

Milyen véletlen, hogy belém botlott aznap este. Már most mennyi mindenen mentünk át együtt! 2 hete ismerem és az életem a feje tetejére állt, mégis jó érzés, mert megtaláltam őt, akit tudok szeretni.
Nem érdekel, ha valakinek ez nem tetszik, boldog vagyok, mikor vele lehetek, megragyogtatja a szívem.

Szeretlek és ez a fontos!!!

*.* Jame *.*

19:25

- Na, szia, anya majd jövök legkésőbb holnap. Jó?-ismertettem anyumnak a felállásokat.

- Jólvan drágám, vigyázz magadra.-köszönt el anyám.

Léptem ki a bejárati ajtón.

Én komolyan gondolom Dave-vel, de nekem igazán számít az emberek véleménye. Lennék vele, de mit mondana a világ?

Áldozatot kell hoznom.
………….

Elértem Dave háza elé és megálltam.

Bemenjek vagy ne? Mi lesz, ha nem akar látni? Egyetlen esélyem van, hogy megjavítsam Dave-vel! Egy próbát megér!

Bementem a kapun, fel a lépcsőkön. Remélem otthon van Dave.
Bekopogtam…

- Igen?-kérdezte Dave meglepetten.

- Szia Dave! Megbeszélhetnénk!-tértem is rá amiért jöttem. Végig néztem rajta, csak egy alsógatya meg egy köntös van rajta.

- Szerintem nincs mit megbeszélnünk!

- Szerintem meg van!

- Akkor gyere nyugodtan be!

- Köszönöm.

Léptem beljebb, és vettem lefelé a cipőm.
Körülnéztem és egy kupi látványa fogadott. Elkezdtem felszedni a szennyest a földről.
Belép mellém a szobába Dave.

- Ez múltkor itt hagytad!-lóbálta az alsógatyámat a ujján.

- Tudom! Nem volt nehéz kitalálni, hogy itt maradt, mert otthon a farmer alatt meztelen voltam.

- Maradhat nálam?-magához húzta és átölelte a kis apróságot.

- Minek az neked?-vettem el tőle.

- Csak gondoltam legyen tőled valami emlék, arról a napról!

- És nekem mi marad?-estem kétségbe.

Kicsit elgondolkodott, de láttam rajta kitalálta a megoldást.
Levette a köntöst, szépen lassan közelebb jött hozzám, megfogta az alsógatyájának két végét és levette. Majd odaadta nekem. És visszavette a köntöst

- Így szerintem kvitek vagyunk!-és lehelt az arcomra egy puszit, és visszavette az én boxeromat.

Mindig annyira össze tud engem zavarni! Szeretem, mégse tudom neki elmondani, vagy inkább nem merem!

- Figyelj Dave!-vettem le komolyabbra a hangom is

...... Folytatás a következő részben...