December 12
- Sophi szemszöge-
Reggel,6:00-kor szólt az ébresztőm. Igen,ma van az utolsó nap a sulinkba,utána pedig téli szünet. Mivel csak fél óra múlva lesz keltetés,ezért felmentem a Facebook profilomra. Mikor felmentem,azt hittem,hogy sikítani fogok. Ugyanis a nővérem,bejelölt.:OO Jó,tudom,hogy nem nagy szám,de nekem igen is az! Ugyanis amióta elmentünk otthonról,azóta nem láttam. De most nem volt fent. Egyszer csak kopogtak az ajtómon.
- Jó reggelt. - köszönt Mary. Igen,amióta itt lakok,csak ő foglalkozik velem. - Látszik,hogy jó reggeled van,ki vele,mi történt? - kérdezte. Igen,nagyon jól ismer már.
- Neked is jó reggelt. - köszöntem neki vissza. - Hát az történt,hogy mikor felkeltem,ugye felmentem a Facebook profilomra,a nővérem bejelölt. - mondtam boldogan.
- Értem. És visszajelölted?
- Persze.
- Na az jó. Viszont menjél reggelizni. Majd utána menj be a konyhába,mert készen van a tízóraid is.
- Rendben. - mondom,majd ki is másztam az ágyamból.
Mikor kimentem a szobámból,akkor egyenesen a konyhához mentem reggelizni.
- Most komolyan? - kérdeztem. - Ma van az utolsó nap,és én ezt kapom? - kérdeztem az egyik dolgozót. Nálunk az a szokás,hogy amikor a suliban utolsó tanítási nap van,akkor azt kapunk,amit akarunk.
- Sophia! Tegnap este meg lett kérdezve,hogy mit kérsz reggelire,de pont nem voltál akkor! - mondja az egyik dolgozó.
- Pontosabban fürdeni voltam akkor.
- Mindegy,ezt most szépen megeszed vagy a fejedre fogom borítani! - kiabálta. Ezzel nem mondott újat. Azt már mondtam,hogy nagyon utálok ide járni?
Mikor betuszkoltam a reggelit,akkor egyenesen a konyhához mentem,a tízóraimért. Utána pedig el is mentem készülődni. Mikor készen voltam,akkor ki is mentem az épület felé,és vártam a sulibuszt.
- SULI UTÁN-
VÉGRE VÉGE VAN ENNEK IS! Bár mondjuk ilyenkor a sulibusz nem szokott menni,ezért mindig azt szoktam tenni,hogy mindig kimegyek a parkba. Legalább olyankor egyedül lehetek. Tudom,hogy ilyenkor hideg van,de én akkor is órákat szoktam itt lenni. Sokan mondták már bent,hogy még a végén meg fogok fázni,de én akkor is kint szoktam lenni. Mikor a parkhoz értem,akkor sétáltam. Csak akkor szoktam ülni,amikor jobb idő szokott lenni. Közben ahogyan mentem előre,egy valakit láttam,akit a napokban/években már nem láttam. Látszik,hogy teljesen ki van,ezért vettem egy nagy bátorságot,és odamentem hozzá.
- Jade? - kérdeztem.
- Igen? - ő is kérdezett,majd felnézett. - Sophi? - még egyszer kérdezett,majd felállt és megölelt. - Hogy-hogy itt vagy?
- Most lett vége a sulinak. És te hogy-hogy itt vagy? - kérdeztem én is.
- Egyik barátommal kaptam össze,és most kijöttem,hogy megnyugodjak. Ahh...hiányoztál. - mondja,majd megölelt.
- Te is. - mondom én is,majd egy könny szökött a szemembe. De nem csak rajtam,hanem Jaden is. Igen,már régen találkoztunk.
- Anyáékkal valamelyik nap beszélgettem,és azt mondták,hogy te is elmentél valahova. Ezt tényleg így van?
- Nem. Tudod,amikor elmentél otthonról,akkor azt gondolták,hogy nekem is el kéne mennem,ezért leadtak az árvaházba.
- Hogy hova?
- Az árvaházba.
- Támadt egy ötletem. - mondja kis gondolkodás után. - Megbeszélem a lányokkal,hogy nálunk lakhass,és akkor nem kell ott töltened a mindennapjaidat.
- Komolyan? Nagyon,nagyon szépen köszönöm. - mondom,majd egy kicsit arrébb állt,hogy a lányokkal tudjon beszélni.
- Megbeszéltem a lányokkal,és azt mondták,hogy nyugodtan nálunk lakhatsz. - mondja. - De viszont menjünk oda,és addigra pakolj össze,ameddig én ezeket megbeszélem.
- Rendben.
Mikor az árvaház felé vettük az irányt,addig még sokat beszélgettünk. Igen,volt miről. Éppen arról mesélt,hogy ebben az évben is nagyon sok koncertjük lesz és még azt is akarják,hogy beleférjen egy turné is. És így azt beszéltük meg még,hogy majd téli szünet után már magántanuló leszek.
***
Mikor visszaértünk az árvaházba,akkor Jade a vezetőhöz ment,és megbeszélte a dolgokat,addig pedig én bementem a szobámba,és összepakoltam.
- Ez volt a te szobád? - kérdezte,közben pedig beljebb.
- Igen. Tudom,hogy nem valami új,de valahogy ki kellett bírnom.
- Elhiszem. Készen vagy?
- Még el akarok köszönni az egyik dolgozótól. Nem baj?
- Nem baj. - majd a bőrönddel együtt ki is mentünk,és megkerestük Maryt.
***
Mikor már elbúcsúztam Marytől meg bemutattam Jadet,akkor egyenesen hazamentünk. Vagyis inkább Jadeékhez. Nagyon örülök,hogy innen kiszabadított. Örök hála neki.
Sziasztok. Itt is lenne az új rész,remélem,hogy tetszik.:) A következő részben az lesz,hogy Sophi megismeri Perriet,Jesyt meg Leigh-Annet is közelebbről. És így végelegesen nem kell az árvaházban laknia.
Amit a segítségetek kérném: a lányok ma kiírták Twitteren,hogy #dangerouswomantour hashtaggel meg lehet jelölni,hogy melyik országokba lépjenek fel.:) Ezért én arra kérnék mindenkit,hogy aki szereti a Little Mixet,az Twitteren hastaggelje be,és másik hashtaggel írja azt hogy #hungary. Meg azt is írjátok,hogy #KCAFavGlobalMusicStar ,ugyanis ebbe a kategóriába jelöltek és csak úgy érvényes,ha Twitteren ezt a hashtaget használod meg megjelölöd azt/azokat,akik jelöltek.
YOU ARE READING
Secret Love Song
FanfictionSophi 16 éves. Anglia fővárosában lakik,Londonban. Van egy nővére,akivel szétváltak az útjai. A nővérét úgy hívják,hogy Jade Thirlwall. Eljött egy olyan,amikor is minden meg fog változni. Sophi még ott marad az árva házban,vagy a nővérével meg a ban...