Sophi 16 éves. Anglia fővárosában lakik,Londonban. Van egy nővére,akivel szétváltak az útjai. A nővérét úgy hívják,hogy Jade Thirlwall. Eljött egy olyan,amikor is minden meg fog változni. Sophi még ott marad az árva házban,vagy a nővérével meg a ban...
- Most akkor mit csinálunk? - kérdeztem a lányokat,de a lányok már tudták,hogy ilyenkor mit szoktak csinálni. Beszálltunk mindannyian a kocsiba,majd egyenesen...egyenesen...igazából nem tudom,hogy hova vezettek,mert még a várost nem annyira ismerem. Csak annyit tudtam meg,hogy valamilyen hídhoz vezettek.
Mikor odaértünk a hídhoz,akkor nem is tudtam hirtelen,hogy álom-e vagy valóság. Amikor odaértünk,akkor már egy mentős kocsis is ott volt. Remélem,hogy nem csinált semmi olyat,hogy ez lett volna a vége.
- Maguk Jade Thirlwall hozzátartozói? - kérdezte az egyik rendőr,mikor ideértek.
- Igen. - válaszoltunk egyszerre. És elmondta,hogy mi történt.
Mikor elmondta,akkor most már tényleg lesokkoltam. Ki az a két barom,akit az egyetlen nővéremet elütötte? De nem hezitáltunk tovább,vissza beültünk a kocsiba,majd egyenesen a kórházhoz mentünk.
- KÓRHÁZBAN-
Mikor a kórházhoz értünk,akkor mi már azt is láttuk,hogy Jade-t bevitték a műtőbe. Mi követtük őket,de nem mentünk be a műtőszobába. 2 órát kellett várnunk,hogy kihozzák a műtőből.
- Jó napot! Önök Jade hozzátartozói? - kérdezte a doki.
- Igen,mi vagyunk. - mondjuk,majd mondja is a doki,hogy mi a helyzet.
Végül is nem is lett nagyon súlyos sérülése. Csak annyi,hogy a lába tört el. Mikor elmentünk a dokitól,akkor egyenesen Jadehez mentünk,és vártuk,hogy felébredjen.
- Hol vagyok? - kérdezte,mikor felébredt. Mi (vagyis inkább a lányok) elmondták,hogy mi történt.
Nem is maradtunk olyan sokáig,ugyanis már az egyik nővér szólt is nekünk,hogy most már menjünk,mert neki többet kell még pihennie. Kimentünk az épületből,beszálltunk a kocsiba,és egyenesen hazamentünk.
- Jade szemszöge-
Pontosabban nem emlékszem,hogy mi történt velem. Csak arra,hogy amikor a hídnál voltam,akkor két kocsi jött,és mind a ketten nekem jöttek. De nem is akarok erre gondolni,mert nagyon rossz érzés.
Oops! This image does not follow our content guidelines. To continue publishing, please remove it or upload a different image.
December 13
Reggel,10:30 fele keltem fel. Igen,még mindig a kórház falai közt vagyok. Nem telt el még néhány perc,de máris bejöttek a lányok.
- Szia Jade.
- Sziasztok. - köszöntem nekik vissza,mikor bejöttek. Majd így elkezdtünk beszélgetni. - És Sophival most mi van? - kérdeztem őket. Csak azért is kérdeztem,mert szerintem fel sem fogta,hogy mi is történt.
- Elméletileg megijedt,mikor megtudta ezt az egészet. Majd,amikor hazamentünk,akkor el sem tudott aludni. Most,ahogyan elmentünk,próbál most már elaludni. - mondja Jesy.
- Majd ha délután is jöttök,akkor mondanátok neki,hogy jöjjön be? Mert beszélni szeretnék vele. - mondom nekik.
- Persze. - mondják,majd utána még beszélgettünk.
Mivel délelőtt csak délután 13:00-ig lehetett maradni,ezért hazamentek. Mikor kimentek,akkor most is egyedül maradtam. Remélem Sophi nem fog megsértődni,amit majd mondani fogok neki.
Sziasztok. Remélem,hogy tetszett ez a rész.:3 A következő részben vajon Sophi megfog-e sértődni azon,amit majd Jade fog mondani,vagy megpróbálja elfogadni ezt az egészet?
