Baràtnők örökké

Level 1

Tina

( Szombat)

Reggel Tay-en ébredtem. Életem még szuszogott , de én persze nem bírtam ki , hogy fel ne keltsem. Már 9 óra volt , szóval úgy döntöttem , hogy itt is az idő. De mit csináljak?? Meg is van. Amikor meglett a terv láttam egy üzenetet a telefonomon. Lia mamája.

Kedves Tina!
Nem tudom hallottál-e az esti tragédiáról. Liáék gépe lezuhant. Az utasok közül nem maradt túlélő. Keresték a hullákat és párat meg is találtak. Viszont Lia és Peter holtteste még nem került elő. Sajnos Ilonáé és Tiboré ( Lia anyukája és apukája) igen. Szeretném ezúttal segítségedet kérni a temetésben. Tudom , hogy milyen jóba voltatok.
Köszönöm Margaret.

A levél olvasása közben könnyek szöktek a szemembe. Nem bírtam abbahagyni a sírást. Az elején még fel sem fogtam. Aztán mikor már eljutott az agyamig már szó szerint bömböltem. Tay felébredt a hangos sírásomra és odajött hozzám. Kérdezgette , hogy mi történt mire én csak megmutattam a telefonom , amin a levél volt.

- Ohh Tina.- mondta majd szorosan magához ölelt.- Sajnálom . Részvétem . -mondta de én egy szót nem tudtam szólni.

Tay csinált nekem reggelit ,de egy falat nem ment le a torkomon. Anyuék is lassan ébredeztek és amikor rám néztek értetlen fejjel néztek rám. Tay elmondta mi történt. Anyu ugyan olyan állapotba került mint én. Míg Tay belém próbált lelket önteni addig apu anyuba. Nem szóltunk semmit csak ültünk és néztünk ki a fejünkből. El sem tudtam hinni...Nincs többé Lia... Nincs többé csajos party, nincs több bevásárlótúra... Nincs többé legjobb barátnőm.

Kicsit kizökkentem a gondolatmenetemből, felvettem egy utcai ruhát és elindultam az utca felé. Tay velem tartott. Mivel ő már elmúlt 18 ezért ki is találtam hova megyek. Elmentem egy dohánybolt felé majd megkértem hozzon nekem egy doboz arany marbolót. Az elején tiltakozott , de látta rajtam , hogy ebből nem engedek így tette amit kérek. Nem szoktam cigizni , de most nincs más megoldás. Egy nagyon fontos személyt vesztettem el , akit már vissza se kaphatok.