Level 3

4 0 0
                                    

Tina
( hétfő)

Több mint 2 hét telt el a temetés óta. Ma lesz az első nap , hogy újra megyek suliba. Nehéz lesz újra betérni abba az iskolába ahol barátnômmel együtt jártam. Mindig ő ült mellettem és most üres a helye. A fájdalom a szívemben nem enyhül hanem erősebb lesz. De kitartok. Nem gyengülhetek el. Néha néha elmorzsolok egy könnycseppet amit hamar le is törlök. Ez vagyok én.

- Tina .- állít meg Josh. - ha bármi kéne szólj csak én ittvagyok.- mondta és megölelt.
Nagyon aranyos volt egész nap velem volt velem beszélgetett , hogy magamba ne forduljak. Néha- néha megeresztettem egy mosolyt. Jó érzés volt , hogy számíthatok rá.

Suli után kikísért és megvárta velem Taylort. Ahogy megláttam barátom kocsiját elköszöntem Josh-tól és beszálltam az érkező autóba. Taylor vonásai idegesek voltak.

- Mi történt?- kérdeztem.

- Láttad a telefonod?- kérdezte.

- Nem miért?- kérdeztem és megnéztem. Volt két nemfogadott hívásom egy külföldi számról. Vissza akartam hívni de Tay közbeszólt.

- Lia él.- mondta.

- Mi ?? Az lehetetlen hisz lezuhant a gépük. - mondtam és könnyes lett a szemem.

- A szüleik azt mondták nekik , hogy ők másik géppel kell , hogy menjenek mert csak átszállással tudnak ők menni. De ugye a szülők átszállásos gépe lezuhant. Hagytak egy levelet Liáéknak. Megírták , hogy ha nem találkoznak már akkor nagyon szeretik őket. Régóta figyelték őket és fenyegető leveleket küldtek de erről a gyerekek nem tudtak. Így külön gépre szálltak Liáék ál személyazonosságot kaptak. Nem is hívhattak volna mert , hogy lebuknak és minket is belekevernek. De Liának hiányzol îgy mindent megkockáztat. Azt mondta ha szeretnénk tud szerezni ál személyazonosságot de ahhoz el kell dobni mindent. Tina szüksége van rád egyedül maradt az öccsével és akár mikor megtalálhatják. - amig mondta a monologját sírni kezdtem. Már amikor mondta , hogy bajban van nem is volt kérdés , hogy oda megyek.

- Eddig hol volt?

- Nagybátya képezte ki. Most meg valami történhetett vele mert pár napja nem ment haza.

- Meg kell szervezni a halálunkat..- mondtam. - Mert most , hogy hívott mi is veszélybe kerültünk ugye?- Tay csak bólintott.

- Holnap reggel megy a gépünk. Szedj össze néhány ruhát és éjjel elindulunk. Addig be kell szerezni az ál személyiket stb.- mondta majd egy elhagyatott utcához ment. A pasas átadott neki egy papírzacskó.

- Ez mi? - kèrdeztem.

- Személyi, lakcím , útlevél , pénz, lakáskulcs.-mondta.

- Ohh amúgy hova is utazunk? - kérdeztem mert nem tudok semmilyen nyelven magyaron és angolon kívül.

- Svédország. Azon belül pedig Stockholm. Liáék is oda jönnek, ott van egy házuk.- mondta.

- Honnét tudsz ennyi mindent? - kérdeztem mert nem értettem.

- Lia 5 perc alatt elmondott mindent. - ohh... már értem.- Téged hívott először de nem vetted fel így megkeresett engem. Egy eldobható telefont használt , hogy ne tudják bemérni. - közben belenéztem a zacskóba amit Taylor az ölembe dobott. Az új nevem Jenifer Mcartney , Tay-é pedig Scott Pay . A születési év maradt csak a dátum nem . Hazamentünk mintha mi se történt volna. Viky már haza utazott viszont Greg még nem. Minden egyes nap probál velem beszélgetni , de én nem vagyok kiváncsi rá. Megölte a gyerekem. Ezt sose bocsájtom meg neki...

Baràtnők örökkéTempat cerita menjadi hidup. Temukan sekarang