Taking my time of my ride |Twenty øne piløts|ff

5.rész

*1 hónappal a koncert után*

*Adél szemszöge*

Egy újabb unalmas reggelre virradtunk, mint mindig. Ughh.

Reggel 8-kor keltem. Basszus sosem kelek ilyen korán, most mégis valahogy kidobott az ágy. Bezzeg a kocsög Cynti még mindig alszik. Jó neki.
Na mindegy. Kimentem a konyhába és csináltam magamnak valami ehetőt. Felöltöztem és lementem a boltba bevásárolni.
Mire hazaértem Cynti kávét ivott a konyhába és lazán köszönt.
-Jó reggelt.-
-Neked is.
-Hogy-hogy ilyen korán felvagy?-kérdezte Cynti
-Hát....kidobott az ágy-mondtam
-Húúú...magiic-röhögött
Kimentjünk tévét nézni. Valami asztro show ment. Kapcsolgattam tovább a csatornák között és egyszer csak megcsörögni kezdet a telefon.
-Ajjj. Légyszi felvennéd a telefont. Lehet , hogy megint valami hős szerelmed keress. -mondtam vigyorogva
-Hogy lehetsz enyire lusta disznó-kérdezte
-Hiába, adottság-büszkélgettem
-Akkor baszd meg az adottságoddal együtt- és ezzel ment és felvette a telefont.
-Igen, tessék. Aha. Ühüm.Adél téged keresnek-szólított Cynti
-Mi a faszt akarnak?-kérdeztem durván
-Nem tudom. Azt mondták , hogy valami munkával kapcsolatos. Szerintem fontos.

Felláltam és fajdalmasan lassan elkezdtem oda sétálni Cyntihez.
-Jaj istenem gyere már gyorsabban. Még a végén leteszik.-morogta és nyújtotta a kagylót
-Igen. Tessék. Itt Adél.-kezdtem
-Na mit akarnak?-faggatódzott Cynti
-Kussoljá má!Nem hallom mit mondanak.-kiabáltam rá. Erre ő rám nyújtotta a nyelvét. Igen, értelmes 19 évesek vagyunk.
-Úristen! Köszönöm! Nem hiszem el! Nagyon szépen köszönom!!!
-Úristen. Mivan? Mi történt?-kérdezősködött Cynti. Szerintem azért mivel örömömben ugrálni kezdtem.
-Munkát kaptam Amerikában! Mint kezdő rendező! Szóval tanulhatok nagy rendezőktől.-mondtam sikoltozva
-Úúú. Gratuuu.-mondta boldogan Cynti
-És a legjobb, hogy jöhetsz te is velem. Váá.-mondtam
-Komoly. Bazdmeg. Megyek én is ki veled. Úúú majd egy lakásba fogunk lakni. És...-kezdtett örömében tervezkedni.
-Meg egy álmom valóra váll. Azt a kurva. Nem lehetek enyire szerencsés.

Még aznap este megvettük a jegyeket. 2 nap és indulunk. Úgyhogy Cynti hazament bepakolni és búcsúzkodni. Én is pakolni kezdtem. Elővettem a nagy fekete bőröndom ,ami tele volt ragasztva mindenféle matricákkal. Á regi szép emlékek. Szóval elővettem a ruháim és átgondoltam ,hogy milyen ruhákat vigyek. Végül nagy nehezen sikerült bepakolnom.

Anyum örült a hírnek , hogy sikerült munkát találnom. Csak féltett, hogy kimegyek külföldre. Hiába mondtam neki ,hogy nem leszek egyedül,  hiszen ott lesz velem Cynti. Nagy nehezen végül sikerült elbúcsúzni anyumtól, tesómtól és az egész családomtól sőt méga szomazédoktól is. Szerint örülni fognak ,hogy elmegyek. Nem lesz aki boldogítja őket.

*Cynti szemszöge*

Hajnali 3 óra van. Fel kéne kelni. Bezzeg Adél már 2 órától felvan. Elhiszem , hogy izgul meg minden de akkor is én nem tudnék olyan hamar felkelni. Most is szerintem úgy nézzek ki , mint egy zombi. Mehetnék a Walking Deadbe zombinak.
Valahogy szerintem Adél meg érizhette ,hogy nem akarok felkelni, ugyanis berontott a szobámba.
-Felkelni!-ordított.
-Neked is Szia.-köszöntem
-Mi az , hogy te nem vagy még fel? 1 óra és indul a gépünk.Na kelj fel. Öltözz. Kint megvárlak.-és ezzel ki is rontott a szobámból.
Sikerült elkészülni ,úgyhogy lerohantam Adélhoz és beszáltam a taxiba.

Kiértünk a reptérre. A taxis segített kivenni a bőröndöket. Kifizettük és bementünk a reptérre. Ahoz képes ,hogy hajnal van jó sokan vannak itt.
-Gyere adjuk le a bőröndöket.-mondta Adél.
-Jó.

-Izgulsz-kérdeztem
-Neeem bazdmeg. Persze,hogy izgulok. Valyon milyen lesz?-kérdezte
-Ááá biztos jó lesz.-mondtam-Bocs ,hogy reggel feldühítettelek.
-Á semmi baj. Megszoktam,hogy az idegeimmel játszol.-nevetett
Megöleltem és szóltak a hangosbemondóba:
Kérjük az utasainkat, hogy fáradjanak a kapuikhoz!
Rohanni lezdtünk a 4-es kapuhoz csekkolni.

Végül már a Londonba tartó gépen ültünk. Szerencsére én ültem az ablaknál és nézhettem a felhőket. Nemsokára sikeresen landoltunk. Leszáltünk és mentünk megkeresni a bőröndöket. Megis találtuk, vagyis Adél a sajátját vissza kapta. De az enyem összekeverődött valakiével ugyanis amikor kinyittam tele volt férfi cuccokkal.
-Bazzeg. Ezt nem hiszem el. A jó büdös kurva eget.-mondtam mérgesen
-Nyugii. Megtaláljuk a tiedet. Csak nyugodj meg. Még van néhány óránk a másik gépig.-próbált nyugtatni Adél

Hirtelen egy idegen alak megfogta a vállamat.
-Ellnézesét. Nem véletlenül veled cseréltem össze a bőröndömet?-szólt egy ismerős hang
Megfordultam és a lélegzetem elállt. Ott állt ő....

.....