Crown (Reign F. F.)

1

A kastély csendes, a hajnal ostromolja a kemény kőfalait. A folyósok némaságát néha egy korán ébredt szolga sietős léptei zavarják meg. A nemesek és a királyi család is még mind alszik.

- Hallottad mit pletykáltak tegnap a grofnők? - suttogta az egyik konyhalány a másiknak. Kezűkben a kés sebesen aprítja a friss zöldségeket, a tavasz első finomságait.

- Nem hallottam semmit, egész nap a mosóban voltam. - suttogta vissza, még a beszéd is ilyen csöndben ment reggelente, féltek nehogy felébresszék a felettük lakó urakat.

- Ma jön meg az a magyar. - mondta a lány, s oly büszke volt magára, mintha a világ legfontosabb híre lenne ez.

- Milyen magyar? - nézett furcsán a másik lány, még a kés is megállt a kezében, oly erősen próbált visszaemlékezni valami pletykára, vagy akár bármire ami valami magyarról szól.

- A magyar királynő, te lüke. Vagyis még nem királynő, mert trónra vár.- magyarázta a cseléd.

- És minek jön az ide? A herceg már megnősült. - értetlenkedett még mindig a másik.

- Járja Európát, meg akar tanúlni különböző nyelveken, ha jól értettem. - vont vállat a szolga.

- Ilyen aki gazdag családba született, azt se tudja merre menjen. - tette a zöldségeket tálba a lány.

- Úgy tudom ő az egyetlen gyermeke az ottani királynak, mégis jó messzire elengedi. Nem félősel ezek a magyarok. - vett elő tojásokat mesélés közben a másik lány.

- Kíváncsi vagyok a mi új királynőnk mikor fog gyermeket szülni, lassan már 3 hónapja házasok. - szolt bele egy cseléd, aki a lábosokat súrolta.

Pár emelettel feljebb az ablakokat eltakaró függönyökön utat tört magának a fény. A kastély nemesi népe ébredezni kezdett. A trónörökös szobájában a hatalmas baldachinos ágyban két alak fekütt szorosan egymás mellett.

- Ferenc, ébren vagy? - nyújtózkodott a skótok királynője.

- Nem. - suttogta egy szőke fiú, s közelebb húta magához a lányt. - És neked se kéne, aludj még. - suttogta a lány ében hajába.

- Ma kezdődik a tavasz, így ma van az évszak köszöntő bál is. Segítenem kell anyádnak megszervezni, hanem egészen decemberig ezt kell majd tőle hallgassam. - fordult a férjével szembe Mária.

- Csak még egy félórát adj. - nézett Ferenc mélyen a lány szemébe.

- Jó, legyen. - suttogta a közeledő ajkakra.

A trónteremben egy szőke nő járt fel-alá a szolgálóknak parancsokat osztogatva.

- Tíz tányér epret kértem, erre ezzel a hárommal szúrjátok ki a szemem. - mutatott az asztalra a nő.

- Sajnálom, felség. Máris hozok még. - azzal behajtott fejjel eltünt a konyha felé vezető folyosók egyikén a cseléd.

- Hol van Mária vagy a fiam? Miért én kell mindent csináljak? - ment fel a lépcsőn Katalin.

A fia szobája előtt két őr és egy komornyik állt, mikor meglátták közeledni a anyakirálynét azzonnal kihúzták magukat.

- Hol a király? - kérdezte szikrázó szemekkel az asszony.

- Odabent a skót királynővel, felség. - felelte a komornyik.

- Szojjon nekik, hogy tíz perc múlva lent legyenek a trónteremben. - választ sem várva, sarkon fordúlt s elviharzott.

A komornyik félve bekopoktatott, nem szeretett rányitni az urára.

- Elnézést felség, a anyakirályné járt itt. Azt kérte, hogy ön és a skót királynő fáradjanak le a trónterembe tíz perc mulva. - nyitotta ki az ajtót résnyire, s ezen keresztűl beszélt.