Egyrecsakbefelementünkésmegláttamegyalakotvelemszemben. Láttamazarcátdenemtudtamkivennihogykiaz. egyszer csak láttamtávolodóalakját. Énkövettem. Egyrebennebb. Beazerdőszívébe....
... A személy megállt kb. 3 méterre tőlem. Rám nézett.. Ekkor felébredtem.
Reggel van. Felöltöztem. Megmosakodtam és indultam a trónterem fele köszönni a nénikémnek. De út közben találkoztam Alex-el és indultunk a kiképzésre. Nagyon élveztem. Sokat megtudtam a képességemről. megismertem a lovamat Spartant. Fura az álombeli lónak is az volt a neve. Most épp a szobám fele tartok, egyszer csak egy szolgáló megfogta a karomat és behúhott a szertárba. -Mit képzel magáról. -Hallgass te lány. Olyan naív vagy.-ordított rám.-Azt hiszed a szüleid tényleg meghaltak és rá bíztak volna egy családra? Dehogy is. Eldobtak. A fiú elég volt nekik. De szerencséd van a királynővel aki gondolt rád.-én sírtam. Fájt az amit mondott. Amikor már nem bírtam elfutottam. Futottam az istálló fele. Spartan még fel volt nyergelve.
Ups! Gambar ini tidak mengikuti Pedoman Konten kami. Untuk melanjutkan publikasi, hapuslah gambar ini atau unggah gambar lain.
Ez itt az én lovacskám. Felültem a hátára és elvágtattam. Száguldottunk mint a szél.
Egyszer csak beértünk az erdőbe. Leszálltam a lórol mert a könnyektől már alig láttam. Letöröltem a könnyeket. Spartan furcsán viselkedett.
Egyszer csak egy kardot szögeztek felém. -Illik fegyvertelenre fegyvert szögezni?-próbáltam furfangos lenni. -Hát nem.... de honnan tudjam hogy neked nincs.-hmm.. Úgy látszik párbalyozni akar. -Egyrészt nincs.. Másrészt megtudhatnám hogy ki vagy? -Jaj.. Elfelejtettem volna? Robin herceg vagyok.-erre megállt bennem az ütő.- És te? -Daniel.. Diana királynő unokahuga.-mondtam félve a reakciójától. -Ellenség vagy. De nem tudok úgy viselkedni veled. Kérlek, ne hidd azt hogy utálnunk kell egymást. Ezt csak mi döntjük el. -Öhm.. Oke... Szóval herceg. Nem tudom erre mit mondhatnék. Nem tudlak ellenségnek de barátnak sem nézni. -Akkor?-nézett rám értetlenül. -Ismeretlen.-mondtam és ezzel elindultam Spartan felé. -Várj.-mondta és visszahúzott egy csókra. Ledermedtem. De jól esett. Miután szétváltunk megszólalt. -Mikor találkozunk újra? - Holnap a nagy vízesésnél. Ugyanekkor. -Rendben. Itt leszek.-mondta.
