11.Part

546 33 2
                                    

Ara ébredtem fel hogy zsibbadt az egész jobb oldalam,
Bridge még békésen aludt.

A telefonomért nyúltam hogy megnézem az időt, de óvatosan hogy fel ne ébresszem, már 7 óra múlt.

Ahogy a telefonomat nyomkodtam Bridge is fel ébredt.

-Nyu...ne telefonozz..
Szólt rekedtes hangon.

-Rendben.
Raktam vissza az asztalra a telefonomat.
-Nem vagy éhes?
Kérdeztem.

-De...
Nyöszörgött.

-Mit akarsz enni?
Kérdeztem.

-Téged..
Nyomott egy puszit a nyakamra.

-De ha meg eszel, akkor nem leszek.
Nyomtam egy puszit a homlokára.

-Akkor csak meg kostolak.
Csókolt meg Bridge.

Ajkai lágyak s puhák mint mindig, imádom amikor meg csókol főleg amikor csak spontán jön.

Bridge felém emelkedett s úgy csókolt de mégsem, hisz csak szórakozott velem.

Amikor meg csókolt volna mindig el rántotta fejét vagy csak nyelve hegyével érintette meg ajkam.

-Az őrületbe kergetsz...
Mondtam, mire Bridge fél mosolyal rám nézet.

Be telt a pohár.

Meg fordítottam a helyzetet így most én kerültem felülre.

-Na most mit fogsz csinálni?...
Kérdezte fél mosollyal.

Mire le fogtam Bridge karjait majd meg csókoltam.

-Semmit....
Száltam le Bridge-röl.
-Gyere együnk.
Ragadtam meg a kezét.

-Ahj, mit fogunk enni?
Kérdezte nyavalyogva Bridge.

-Még nem tudom, de azt hiszem van itthon zacsis leves...
Mosolyogtam.

-Nyu, az jó lesz.

-Rendben.

Be mentünk a konyhába, Bridge pedig rögtön az asztalhoz ült.

-Hé, mit csinálsz?
Kérdeztem.

-Le ültem.
Nézett rám kérdően.

-Azt mondtad isteni zacsis levest csinálsz.

-Szóval azt mondod én csináljam meg?
Kérdezte.

-Igen.
Mosolyogtam.

-Hát, jó.
Nézett rám fél mosollyal.

Miután Bridge meg csinálta a zacsis levest, tálalta.

-Szerelmem.
Tett le egy tányér levest elém.

-Az illata jó.
Mosolyogtam.

-Hidd el, az íze még jobb.
Nézett rám fél mosollyal.

-Tényleg isteni..
Mondtam.

-Ne túlozz.
Mondta Bridge legyintve.

-Na és most hova tűnt az egod?
Kérdeztem mosolyogva.

-Hmph, nem tudom.

-Minden esetre jól laktam.
Mosolyogtam Bridge-re.

-Remélem is, az én isteni levesemmel csak jól lakni lehet.
Mosolygott Bridge.
-Amúgy szerintem el ugrok zuhanyozni....
Folytatta.

-Rendben akkor utána meg nézhetnénk egy filmet.
Mondtam.

-Jó ötlet, de most én választok filmet....Amúgy ha akarsz, be ugorhatsz mellém..
Nézett rám félmosollyal Bridge.

-Majd még át gondolom.

-Rendben, de gyorsan dönts mert ha nem jössz hamar végzek.

Egy darabig csak ültem a konyhában és tétováztam.
Majd egy kis idő után úgy döntöttem be ugrok mellé.
Be mentem a fürdő szobába majd neki álltam vetkőzni.

-Ha akarod le kapcsolhatod a villanyt, ha zavar.

-Rendben...
Így is tettem, le kapcsoltam a villanyt majd be ugortam Bridge mellé.

-Elég meleg a víz?
Kérdezte Bridge.

-Igen.
Válaszoltam.

Bridge szemtől szembe állt velem, nem tudtam le venni róla szemem, tökéletes alakja van.
És csak most vettem észre hogy a hátán egy tetoválás van "My scars remainds me to the past is real"

-A hegeim emlékeztetnek ara hogy a múlt valós.
Suttogtam.

-Hmm?..

-Semmi.
Ezek szerint ő is.

-Chris...
Ölelt magához Bridge, amibe totálisan bele borzongtam.
A testünk teljesen egymáshoz simult, a hideg is ki rázott hogy ilyen közel vagyunk egymáshoz.

Bridge lágyan meg csókolt, úgy csókolt ahogy még soha senki más.

Miután ajkaink elváltak, csak öleltük egymást s ki élveztünk minden egyes percet.

-Szeretlek....
Suttogta.

-Én is szeretlek, szerelmem...
Suttogtam, majd Bridge újra meg csókolt.

Miután végeztünk a tusolással, elfeküdtünk az ágyon és neki álltunk a film nézésnek.

-Mit fogunk nézni?
Kérdeztem érdeklödve.

-Majd meglátod.
Felelte Bridge.

Az egy szoknya, egy szoknya c. filmet néztük meg amit Bridge választott.

Miután meg néztük a filmet el szívtunk egy cigit majd lefeküdtünk aludni.

-Szeretlek.
Bujtam hozzá Bridgehez.

-Szeretlek.
Nyomott egy puszit a homlokomra.

You and IOnde histórias criam vida. Descubra agora