Harper – rel az oldalamon visszatérve, elidőztem a nagyrészt az ottani barátaimmal, akikkel csak a mai napról volt szó, és hogy holnap mit teszünk.
Mira telefonja már nem csörgött. Egyszer sem, hiszen beraktam némába, azért se zaklassa fel az estémet, hogy az anyjával kelljen beszélnem, inkább kap a fejére egy adag pofonzuhatagot, minthogy az engemet nem annyira kedvelő anyja nekem ordítson, hogy én odafogom adni Mirának a telefont, mert én is bajba kerülök, mert szar barátnő vagyok.
Ahogy ültem Harper – rel szemben, aki mellett ott ült Sasha, és tökre jól elvolt mindenki mindenkivel, eszembe jutott, hogy ezt az érzést, amit ők most tök jó nevetéssel fejeznek ki, ezt csak a szívem választottjánál érzem. Vele bírok őszintén nevetni, mosolyogni, és magam lenni... De Sasha – ék előtt... Egy álarc mögé bújok, ami mögé soha nem tudtak belépést nyerni, mert meg kell ismerni az engem darabokra törő titkot. Nem hiszem, hogy akkor, jó barátok lennénk.
- Odaadtad már Mirának a telefont? – kérdezte Sasha.
- Nem... Megőriztem, azt hiszem. – mondtam, kizökkentve magam az álomvilágomból.
- Akkor megkeressük, gyere Har. – pattant fel Sasha, és nagy vígan belekarolva Harper – be, kimentek a szobából.
Felhúzva a cipőmet, próbáltam utánuk rohanni, de semmi nyomuk sem volt. Mintha eltűntek volna kilépés után, sehol se hallottam hangjukat már.
Egyedül mentem, Mira telefonjával ahhoz a helyre, ahol Mirával és Ryan – nel találkoztam.
Sajnos nem jártam szerencsével, de az, hogy Harper – ék igen, az vígasztalt. Ugyanis pár perccel később, hívott Harper, hogy itt vannak Miráék, és kell Mirának a telefonja.
Átvágva a kis részen, megláttam a vadul integető, ugráló Sasha – t, aki nekem jelezni maradt kinn. De Mirának, és Ryan – nek nyoma nem volt.
- Átmentek valami Josh gyerekhez, mert van náluk pia. – mondta Harper loholva. – Nekem mennem kell, ugyanis hívtak hogy menjek már, mert telefonom volt. Sasha csak marad veled.
- Nyugi, felváltom Harper – t, induljunk arra. Arra mentek ahhoz a „piás Josh – hoz". – Harper már mögöttünk sem volt, mi meg tovább mentünk, a bejárat felé, ahol látnunk kellett volna, „piás Josh – t", vagy valami olyasmi...
YOU ARE READING
Osztálykirándulás...
Romance[Mielőtt bárki elolvasná, ez egy általam álmodott, és másik barátnőm által álmodott verziója, az osztálykirándulásunknak. Ami persze NEM TÖRTÉNT MEG! Nevek megváltoztatva, hogy ne hasonlóságot keressetek az emberek között] Az egész akkor kezdődött...
