A Nagyúr kegyeltje

Este

Egész napos veszekedések után...melynek oka hogy a Nagyúr csak a világ uralomal járó teendőivel foglalkozil...és nem a frissen eljegyzett Bellával aki már napok óta nem alud együtt mesterével...

Bellatrix a Voldemortal közös szobájukban ül, egy rövid hálóingben és különleges fehérneműben. Mert a Nagyúr így kérette. Pár perc múlva sétált csak be a férfi is és szembe állt a nővel. Csepet sem törődve annak dühös tekintetével.
- Te is itt vagy, még egy ember aki meg akarja mondani mit és hogy csináljak. Úgy gondolom, ilyen hidegben nem kellene elvárnod, hogy ebben aludjak.- Majd a falatnyi kis ruhájára nézett, észre sem véve milyen hangnemben szólt urához...
– Elmondjam, én mit gondolok? Kétségbe vontad urad hatalmát, visszautasítasz és ellenszegülsz, hoztál egy döntést és most már vállalnod kell a következményeit. – A füléhez hajolt, a lélegzete borzongatta Bellatrix bőrét, és a nő halkan felsóhajtott.
– Úgyhogy vetkőzz!
– Te-tessék? – nyögte Bellatrix zavartan. A Nagyúr hátrébb lépett, és leült az ágyra.
– Vetkőzz! Látni akarlak.
Bella lassan bólintott. Nem volt nagy gyakorlata a sztriptízben, ezért úgy döntött, hogy nem is próbálkozik azzal, hogy úgy tegyen, mintha lenne. Lassú mozdulattal lehúzta magáról a hálóinget, és amikor ura pillantása végigsiklott a mellén, emlékeztette magát újra, talán mégis csak menne neki. Érzéki mozdulatokkal incselkedett mestere előtt, de látva nem sokat ér vele, inkább csak kilépett a cipőjéből, szétkapcsolta a harisnyatartót, és a vékony harisnyákat azzal együtt húzta le magáról. Nem maradt más rajta, csak az alul nyitott bugyi, amit még ura akart, hogy viseljen pimaszsága miatt. Keze a csípőjére simult, de Voldemort hangja megállította:
– Gyere ide! – A nő lassan elé lépett, hasa éppen egy magasságban volt a férfi arcával, lélegzete csiklandozta a bőrét. A Nagyúr lassan érintette meg, kezét végighúzta a derekán, aztán a csípőjén, és rásimult a fenekére. Közelebb hajolt hozzá, és lágy csókot lehelt a köldöke alá. Bella felsóhajtott. A férfi maga mellé húzta az ágyra, és a szemébe nézett, keze végigsiklott a lány szeméremdombján.
A férfi az ágyra döntötte a nőt, fölé hajolt, és megcsókolta. Éhes, vágyakkal teli csók volt, amely anélkül is egyértelművé tette a nő számára, hogy ura kívánja, hogy a férfi merevedése hozzáért volna. Voldemort ajkai továbbsiklottak az arcán, aztán lefelé a nyakán, miközben ujjai is becézve simították végig a nő arcát és nyakát. Keze lejjebb siklott, és a mellét kezdte simogatni, ajkai pedig elidőztek a kulcscsontján. Bella lehunyta a szemét, és halkan felsóhajtott. Végtelenül jólesett a becézés. Eszébe juttatta, hogy mennyire régen volt együtt urával, mennyire régen foglalkozott ő ilyen odaadással minden porcikájával, s hirtelen olyan erővel kezdte kívánni a férfit, hogy alig tudta megállni, hogy ne csókolja meg, forduljon át vele, és üljön rá.
A Nagyúr nyilvánvalóan érzékelte a feléledő vágyát, mert keze lejjebb siklott a csipkebugyiig, és rásimult egy pillanatra. Bellatrix a vékony anyagon keresztül is érezte, hogy mennyire forró a férfi tenyere, önkéntelenül megemelte kicsit az altestét, hogy még jobban hozzásimuljon. A Nagyúr pillanatok alatt vette le a ruháját, amíg intett Bellatrixnak, hogy csússzon feljebb az ágyon. Elnézte a nőt, a sötét zöld selyem takarón szétterülő fekete haját, a bőrét, a vágytól kipirult arcát, s főként a szeme csillogását, és elégedetten mosolyodott el. Újra odahajolt hozzá, és hosszan, szenvedélyesen csókolta meg, miközben ujjai végigsiklottak a bugyin, egészen addig a pontig, ahol az anyag kettévált. Bella belenyögött a csókba, amikor mestere ujjai könnyedén végigcirógatták a szabadon maradt területet. Voldemort végigcsókolta az állát és a nyakát, miközben keze lejjebb siklott, és rásimult a nő forró, nedves puncijára. Bellatrix szétnyitotta a combjait, hogy utat engedjen neki, és élvezettel nyögött fel, amikor Voldemort egyik ujja belecsúszott.
A férfi néhány másodpercig masszírozta belülről, aztán nem volt képes tovább türtőztetni magát. Gyors mozdulattal még jobban széthúzta a nő combjait, közéjük helyezkedett, és egyetlen kemény lökéssel beléhatolt. Bella felnyögött. A Nagyúr mozdulata túl váratlan volt, és a férfi az első pillanatban túlságosan kitöltötte a testét. Mestere körbenyalta a mellbimbóját, és Bella sóhajai azonnal elégedettebbé váltak. A férfi képtelen volt lassítani a tempón: gyors, kemény lökésekkel dugta a nőt. Bella teste hamarosan felvette az ütemet, és a nő egyre hangosabb nyögései egyértelművé tették, hogy nincs ellene semmi kifogása. A Nagyúr továbbra is a mellét masszírozta, harapdálta, s Bellát néhány perc alatt elöntötte a kéj. Hangos kiáltással élvezett el, teste megremegett, izmai megfeszültek. Voldemort megállt, és néhány másodpercig élvezte, ahogy a nő puncija még szorosabban rásimul a farkára. Amikor Bella izmai elernyedtek, néhány kemény lökéssel ő is elélvezett. Zihálva hajolt a nő fölé, könyökére támaszkodott, hogy ne nehezedjen túlzottan rá, és egy elégedett sóhajjal fúrta az arcát a nő puha hajába. De tudta, hogy ez még csak a kezdet volt. Lehet most elaludt a nő reggel folytatja és baváltaja ígéretét.
Elérem hogy ő kérje, mikor már a vágy elvette az eszét és csak arra vár, hogy kitöltsem. Velem nem játszhat egy nő sem. Az előbb is bizonyítja, hogy csak szóban viszakozik, utasít vissza és tudom, nem gondolta komolyan. Csak élvezi, hogy gonoszkodhat. Végig néz a karjai közt békésen alvó nőn.
– Szemtelen kis bestia. – Majd ő is elalszik, de nem feledkezve el a reggelről...