Elkezdtem telozni de egyfolytában éreztem h néznek.-Mi van?-kérdeztem enyhe fintorral. -Jol vagy Molly, aggodtunk érted?-kérdezte Cameron és látni lehetett rajta és a másik 2 teson h tényleg aggodnak. -Jaj ne kezdjétek ezt a nagy "jol vagy kicsi hugicám" szöveget.-mondtam és ezzel a lendülettel elkezdtem menni a nappaliba. -Ne csináld már ezt Molly- "kérlelt" Cameron. -Ugyan mit?-kérdeztem ugy mitha nem tudnám miről beszél. De majd csak akkor fogok jopofizni velük ha piros hó esik. -Mi csak megakarunk ismerni a kis hugunkat.-felelte enyhe mosollyal Luke. -Persze a kis hugotok.-horkantam fel. -Soha nem leszek a kis hugotok.-vágtam komor arcot. -Miért akkor mi vagy?-kérdezték egyszerre a fiuk. Persze a másik kettő meg csak némán állt. -Egy lány akit csak ugy ide hoztak akarata ellenére.Mert soha de soha nem akartam ide jönni. Eddig se volt tökéletes az életem de mostmár végképp nem lesz az. És nincs szükségem se rátok-mutattam végig a fiukon-se apátokra.-fejeztem be a mondandomat.
YOU ARE READING
Változás
Teen FictionSokkal nehezebben dolgoztam fel Apa halálát mint Anyu. Soha nem voltam az a nagy barátkozos tipus. Nagyon kevés ember van akit beengedek az életembe. Vajon mi történik ha hirtelen lesz egy apád és 3 bátyád? Hát azt még én se tudom. De majd kiderül...
