És nincs szükségem se rátok-mutattam végig a fiukon-se apátokra.-fejeztem be a mondandomat.Vissza mentem a konyhába letettem a tányért, elmosogattam és felvettem a kiválasztott szettet, fogtam egy viszonylag nagy táskát és beleraktam a gördászkámat.
Biztos van valami deszka pálya ebbe a kibaszott nagy városban.Rá kerestem a térképen és ahogy megvolt a keresett hely lefutottam a lépcsőn.-Most meg hová mész?-kérdezte ijedten Adam.-El-válaszoltam szűkszavúan.-De nem is ismersz itt semmit.-felelte Luke.-Majd fogok-mosolyogtam vissza rájuk és ezzel a lendülettel be is csaptam az ajtot.Végre szabadság.A pálya nem volt messze.Viszonylag kicsi de annál jobb pályánál lyukadtam ki.
Na jo akk gyerünk.Ki vettem a deszkám és elindultam az akadályok felé.
Először csak bemelegitettem és mikor már belejöttem egyre nehezebb trükköket csináltam. Mikor kellően elfáradtam leültem egy padra, elő vettem a telomat csináltam egy normális képet és feltettem instára ezzel jelezve hogy élek. Elővettem a fülhallgatomat és elinditottam a kedvenc zenéimet. Egyszer csak valaki megfogta a vállam. Kissé meglepődve fordultam hátra.
YOU ARE READING
Változás
Teen FictionSokkal nehezebben dolgoztam fel Apa halálát mint Anyu. Soha nem voltam az a nagy barátkozos tipus. Nagyon kevés ember van akit beengedek az életembe. Vajon mi történik ha hirtelen lesz egy apád és 3 bátyád? Hát azt még én se tudom. De majd kiderül...