-A papír szerint itt kell lennie a megbízónak.-nézett Juvia egy kis faházikóra az erdőben. Egész mélyen elrejtve állt a kis ház a fák rejtekében.
-Kopoghatok?-szaladt fel a bejárati ajtóhoz vezető lépcsőn Yato. Juvia bólintott egyet,majd mosolyogva figyelte ahogy a kisfiú koppant kettőt a súlyos faajtón. Nemsokára lépteket hallottak,majd egy idősebb ember nyitotta ki az ajtót. Bentről babasírás hallatszott.
-Juvia-san?-kérdezte óvatosan,majd körbenézett gyanakodó tekintettel.
-Hai. Juvia egyedül van,csak Yato-chant és Yumi-chant hozta el. Ők nem a céh mágusai.-magyarázta Juvia.
-Rendben van. Juvia-san arra szeretném kérni,hogy nézze meg mi van a forrással. Már lassan egy hónapja nem folyik,és nem mehetek el megnézni,mert nekem,öregembernek hosszú lenne az út. És nem hagyhatom itt az újszülött unokámat. Megtenné hogy segít?-kérdezte az öregember,fáradt tekintetét mindvégig Juvián tartva. A mágusnő látott valamit a szemében,amit nem tudott hova tenni. Az ember szemében félelem ült,és megbánás.
-Persze Juvia megnézi.-mondta Juvia. Nekiindultak az erdőbe. Juvia jól gondolta. A víz egyszerűen a hordalékokból szigett épített magának,így szép kis tó gyűlt össze a kavicsdugó egyik oldalán,míg a másik teljesen kiszáradt. "Juvia tudta hogy nem hívják veszélyes munkára. Nem volt miért aggódni."gondolta a mágusnő.
-Juvia-san mit fogunk csinálni?-kérdezte Yato.
-Juvia most lerombolja azt a gátat ott,és akkor a víz megint átfolyik majd. Juvia azt szeretné,ha segítenétek utána kiszedni a vízből a fadarabokat. Jó?-talált ki egy könnyű és veszélytelen feladatot Juvia.
-Aye sir!-kiáltották boldogan a gyerekek.
-Water slicer!-kiáltotta Juvia,majd szétzúzta a szigetet. A víz tele lett kisebb nagyobb gallyakkal. A gyerekek feltűrték a nadrágjuk szárát,majd Juviával együtt belegázoltak a hűvös vízbe. Elkezdték kiszedegetni az ágacskákat. 1 óra múlva már megint tisztán csillogott a folyó. Boldogan folyt végig kiszáradt medrén. Juvia mosolygott. Mindig is szerette nézni a vizet. Hirtelen eszébe jutott egy emlék. Nem is olyan rész még Gray-samaval pusztítottak el egy szörnyet,aki lefoglalta magának a folyót és az erdőt. A helyiek nagyon boldogok voltak amikor visszakapták a vizüket. Juviát Yato rántotta ki az emlékei közül.
-Juvia-san miért sírsz?-kérdezte,és kicsi kezeit a nő arcáa szorította. Juvia a szeméhez kapott.
-Juvia csak....Juviának eszébe jutott egy szomorú emlék-simogatta meg a mágusnó a kisfiú fejét.
-Gray-sannal kapcsolatos?-bújt oda Yumi is. Juvia szíve fájdalmasan rándult egyet. Bólintott,majd megölelte a kislányt is.
-Na menjünk vissza!-mosolygott rá Juvia a gyerekekre. Yumi visszamosolygott,Yato pedig felpattant.
Nemsokára visszaértek a házikóhoz. Az öregember a parton ült,és a félelemtől kikerekedtek a szemei.
-Konnichiwa...-üdvözölte Yumi boldogan,de az öreg felpattant,és Juviához ugrott.
-Elnézést Juvia-san! Én tényleg nem akartam!-mondta,majd egy dobozból,amit eddig a háta mögött tartott,forró gőz lövellt ki. Juvia viszont felkészült a támadásra. Gyorsan vízburokba zárta a gyerekeket,majd a testébe olvasztotta a gömböket. Egy pillanat múlva elnyelte a sötétség.
/Magnolia utcáin/
-Vajon hazaérnek Juviáék még ma estére?-kérdezte Lucy. A Fairy tail legerősebb csapata épp egy könnyű munkáról tartott hazafelé. Csak egy bamtitacsapatot kellett elfogniuk,amivel nagyon gyorsan végeztek.
YOU ARE READING
Lost twins, and broken heart (Befejezett)
FanfictionJuvia Loxar, a Fairy tail vízmágus nője boldogan szenteli élete minden napját szíve választottjának, Gray Fullbusternek. Ám amikor ígéretet tesz, és befogad két kisgyereket, akik elvesztek, az élete egy csapásra megváltozik. Egyik munkája során vall...