Felkelés

Ötödik

Egyik bevetés jött a másik után, egyre nőtt a küldetések száma. Zira persze bírta az iramot, bár néha amikor leszállt a késői siklóról a társalgó helyett a szobája felé vette az irányt a fáradtság miatt. Aztán eljött a várva várt nap, megint újoncokat hoztak a Cyborg Security Company épületébe. Szokáshoz hűen sorakoztak a szobák előtti folyosón kettesével, majd egy fegyveres őr kíséretében lefáradtak a stadionhoz. Bemelegítettek és egy laza erőnléti edzés után behívták az újakat. Zira megdöbbent a sok ismerős arcon, tudta, hogy ez nem a véletlen műve. Az arca egyre fehérebb lett, végtagjai remegtek és fejében kavarogtak a gondolatok. Tudta nagyon jól, ha belevág a kutatásba nagyon nagy bajba keveredhet, de vakmerő volt így egész választás és kiképzés alatt egy terven agyalt. Nem jutott eszébe semmi használható elhatározás. Estefelé újabb bevetés következett be, Priden és Lyra társaságában. A lány már elég messze járt az egykor Ponce nevet viselő Puerto Ricoi városkában, mikor is egy kéz fonódott bal csuklója köré. Reflexből hátraütött amit Priden Zira tanításának köszönhetően ügyesen kivédett.

- Zira, nyugi csak én vagyok! - zihálta kétségbeesetten a fiú. - Beszélhetnénk?

- Persze, mondd csak. 

Priden ekkor egy hegyes vasdarabbal beleütött Zira és a saját mikrofonjába.

- Megőrültél Priden!? - kiáltotta a fekete hajú arcába. - Ezért kapni fogunk! - ekkor a fiú befogta Zira száját és elvonszolta egy üres faház romos nappalijába.

-Figyelj Zira! - váltott komolyra az arca. - Valami nagyon nem stimmel a CSC-vel. Tudsz valamit a múltunkról? 

- Miről beszélsz, Priden? - döntötte oldalra a fejét. - Nekünk ezen a vállalaton kívül nincs semmilyen múltunk. - elsétált volna, de megint csak egy kéz tartotta vissza. 

- Láttam az újoncok arcát. Azok a cyborgok azok az emberek akiket itt elfogunk! Zira ezt nem tehetjük!

- Te nem vagy normális! Ezek bűnözők! - kiabált a fiú arcába. Haragot érzett, de nem Priden iránt. Valahol legbelül igazat adott neki, de túl régóta volt a szervezetnél, hogy csak úgy elhiggyen ezt-azt. Nekik köszönheti az egész életét is. A harag forrása a tudatlanság lehetett. Mert ha mégis igaz ez a teória, őt is elszakíthatták a saját családjától. Vagy esetleg bűnt követhetett el, bár ez nem tűnik túl reálisnak, ugyanis tizenkét éves korából van az utolsó emléke. Egy ilyen kislány aligha tudna elkövetni bármit is. Gondolatmenetét hangos fémcipők dobogása szakította félbe. Kommandósok tűntek fel a pusztaságon hatalmas barna porfelhőt kavarva. Számon kérték a mikrofon hibáját.

- Kövekkel dobált minket a célszemély, ezért romlott el. - vágta rá rögtön a lány, mielőtt Priden bármit is mondhatott volna. Elhitték a magyarázatot, de visszavonszolták őket a siklóhoz. Mikrofon nélkül ugyanis tilos bevetést végrehajtani. A visszaúton csak egymást bámulták szótlanul, de Zira döntésre jutott. Pridennel kiderítik a CSC titkát.