Brad előtt Diamond ment, és keresett egy szabad szobát, amiben senki nem csinál semmit, meglepő módon hamar talált egyet.
- Ilyenkor még nincsenek annyira kiütve, hogy összedugják, amijük van. Chloe ő matinéüzemmódban tolja? - kérdezett rá nevetve Brad.
- Dehogyis, csak ha kiborul, akkor mindig iszik, és ez lesz belőle. Mondom neki, hogy csak mert iszik, még nem fognak elmúlni a problémái, féltem is, hogy később alkoholista lesz. De azt hiszem, ilyenkor kell egy kis elmén kívül töltött idő. - Chloet felfektették az ágyra, és leültek mellé. - Tudod, nagyon mélyérzésű.
- Amit a szív nem tud feldolgozni, majd feldolgozza a máj. - vágta rá Brad egyetértően.
- Ez olyan undorítóan tumblis volt. -Brad felnevetett, majd a telefonja csörögni kezdett. Felvette, és teljesen halálra vált arccal nézett, miközben hallgatta a híreket.
- Az egyik haverom kiütötte magát. Felhozhatom ide?
- Persze. Ki az?
- Jude. - mondta, majd elment.
- Figyelj, Diamond, mi is megyünk, mert haza kell érnünk, és nos, gondolom kettesben szeretnél időt tölteni vele... - szólaltam meg.
- Annyit várjatok meg, hogy visszaérjen - kérte Diamond. Csendben várakoztunk. Brad pedig perceken beül visszaért, Judedal, aki teljesen szétcsapta magát, de azért figyelt.
- A második ember akivel szívesen...- morgott Jude artikulálatlanul.
- Nem vagyunk erre kíváncsiak, Jude. - szólalt meg Brad komolyan. - Annyira szétcsaptad magad. Megint. Most mész, és befekszel az ágyba.
- Mennyi ideig volt ez a legfőbb vágyam, most meg teljesül, és nem fogok rá emlékezni... - befeküdt az ágyba, és hagyta, hogy Brad betakargassa.
- Most olyan vagy, mint egy apuka - kuncogott Diamond. Chloe forgolódni kezdett, és szembe találta magát Judedal.
- Szép vagy nagyon - mondta Jude.
- Te is. - szólalt meg Chloe, majd visszafordult. Judenak sem kellett több, magához húzta és kis kifli-nagy kifli pozícióban feküdtek tovább.
- Azt hiszem, mi elmegyünk.. - vágott közbe Gracie. - A szüleim idegesek, és az ő szülei is azok lesznek. - kimentünk a szobából, és felhívtuk a szüleinket, majd együtt, beszélgetve megvártuk őket.
Egész hétvégén izgatott voltam. Azt már tudtam, hogy mi történt: együtt aludtak, és mindig mikor pozíciót váltottak, ölelték egymást. Brad és Diamond beszélgettek, de semmi több. Elvileg Jude azt hitte, hogy csak álmodik, és ez nem valóság. Mikor pedig, éjfél körül Chloe felébredt, hányt egy kicsit, és viszonylag józanon, Diamond hazakísérte. Diamond most jól járt ezzel a helyzettel, mert legalább közelebb került Bradhez. És hogy mi lett Judedal? Annyit tudni, hogy nem írt.
Hétfőn alig vártam, hogy már találkozzak velük. De természetesen Vilde rohant szembe velem, és egyből Harryről kezdett hadoválni. Harryről amúgy nagyon ronda dolgokat hallottam, hogy milyen durván megaláz másokat, úgyhogy még erősebben próbáltam lebeszélni az egészről, de nem nagyon izgatta. Az első órát együtt töltöttük, és folyamatosan csak magyarázott és magyarázott róla, és egyre jobban irritálni kezdtek, mind a ketten.
Nemsokára volt szerencsém találkozni Diamonddel és Chloeval, akik egyből a kibővített történetet kezdték el mesélni. Jude elvileg nem köszönt, ez után az egész után, és még mindig megvan a csaja. Chloe úgy érzi, hogy hülyét csinált magából, hiába próbáltuk biztatni. De már tervezték is a következő bulit, amit nem Liam tart, hanem egy tizenegyedikes srác, akit Chloe ismer, drámáról. Elvileg Harry is ott lesz, meglepetten hallottam, mikor Vilde meghívott engem. Mondtam neki, hogy én inkább egy másik társasággal megyek, és természetesen megsértődött, és nem szólt hozzám egész nap, de aztán úgyis hozzám fog futni, amint szembe jön vele Harry. Két szünettel később, máris róla magyarázott.
YOU ARE READING
Shame |H.S|
FanfictionNoora Amelie Saetre (Skam) egy átlagon felüli 16 éves lány, csak teng-leng az iskolában, és semmi különös nem történik vele már egy jó ideje, de ez jó így neki. Egészen addig, amíg az egyik barátnője, Vilde rá nem izgul a suli kemény fiújára, akiért...