Miraculous: Új hősök Párizsban

10. fejezet

 Lara/Szürke Róka

 -Fhuu basszus elkések!- rohantam le a lépcsőn . Sikeresen el is estem.

 - Meg vagy?- kérdezte az öcsém.- Meg vagyok- válaszoltam. 

- Akkor jó , mert te vagy az egyetlen a tesók közül aki értelmes.

 - Köszi. Akkor mentem. Szia!-köszöntem el . Igen az öcsém. Egyedül engem szívlel meg a tesóink közül és a többiekkel meg még ördögösködik is. 

- Akkor szia Hanna!-köszönt el ő is.- Már megmondtam , hogy Lara!- kiabáltam a földszintről az emeletre .- Nekem maradsz Hanna!- ordította vissza.- Mindegy. Most már tényleg megyek szia!- köszöntem el utoljára és kiléptem az ajtón. Viszonylag hamar oda is értem és elindultunk Nathal az Eiffel-toronyhoz.

 ****************** 

 - Megjöttem Ethan!- köszöntöttem az öcsémet angolul,mert még mindig csak ő volt otthon. - Mi jót csinálsz?- kérdeztem .- Próbálnám tanulni a franciát , mert már 1 hónapja itt vagyunk , de még mindig nem megy!- nyöszörgött- Neked hogyan megy ilyen jól?- Nath tanítgatott meg Pollának is jól megy és ezer éve tanított már a költözés előtt is- válaszoltam- Segítsek vagy jöjjön át Nath és tanítson Ő?- Jöjjön át ! Úgy valamit meg kell tárgyalnom vele valamit- mosolygott mint egy kisördög.- Akkor hívom-mondtam majd kimentem a szobájából és elkezdtem hívni Nathot.

 - Szia Nath!- köszöntem.- Szia Lara !- viszonozta a köszönést.- Nem tudnál átjönni egy kicsit?-kérdeztem.- Miért ?- kérdezett vissza.- Mert Ethant kéne tanìtgatni franciául.- Aham. Értem akkor megyek. Szia!- köszönt el.- Köszi, szia!- mondtam majd letettem.

 - Ethan! Mindjárt itt lesz Nathaniël!- léptem be a szobába.

 - Okay akkor addig unatkozom- fordult felém a székével.- Rendben. Akkor unatkozol csoki evés helyett? Nincsenek itthon anyáék és én láttam kettő tábla csokit.Csak gondoltam szólok

.- Milyen csokik ?- kérdezte csillogó szemekkel

.- Sima meg málnás . Melyikből kérsz?- kérdeztem.- A málnásat kérném Hanna- válaszolt.- Hányszor mondtam már el , hogy Lara?- kérdeztem újra .- Már több milliószor. De nekem akkor is Hanna maradsz.- Jó hívhatsz Hannának. De csak te!-mondtam. - 9 évbe telt , de nyertem !- kezdett el táncolni a széken.- Óvatosan leesel ! Engem meg kinyírnak ha bármi bajod lesz!- mondtam neki.

Csengetnek.-Mindjárt jövök. Most azonnal legyen szíves Ethan Adam Roulette leszállni a székéről!- mondtam neki mire leszállt a székéről.  

Charlotte/Farkas

  -Anyaaa! Elő pakoltad már a dobozokból a ps4-emet? - kiáltottam le a szobámból anyának, itt az ideje egy kicsit gamerkedni-Azt hiszem igen, a nappaliban van!-kiáltott vissza. Leszaladtam és felkaptam, felkötöttem a gépemre, és beraktam the last guardiant. Már egy pár órája játszottam amikor Bogyó elkezdte a cipőmet ráncigálni, azaz jelezni akarja hogy ideje kimenni a parkba! Hurrá! Ja még sem. Felkaptam a pórázát és kirohantam, legalább kárpótlásul beugorhatok Marinették pékségébe, és talán találkozok valaki ismerőssel!  

Edgar/Szarvas

  Huuu, végre hazaértem. Még senki nem volt otthon, csak én és Rivuu. Adtam neki egy almát, majd a laptopomon megkerestem a katiblogot. A nyomozást nem hagytam abba! Katica a legnagyobb rejtély számomra... Persze, azt gondolná az ember, hogy a kék haja miatt könnyű lesz kiszúrni. De Lara gondolata szöget ütött a fejemben. Lehet, hogy csak átváltozáskor lesz kék a haja. Másfelől viszont... Se nekem, se Adriennek nem lett más haja. És Marinette-nek pont olyan árnyalatú haja van. - Hmm, na jó, majd holnap megkérdezem, motyogtam még, aztán lassan elnyomott az álom.  

  -Bip-bip-bip - keltett az óra.- Bleeee - gyorsan lenyomtam, majd a fejemre húztam a takarót. És aludtam......... volna! Ha anya nem jön be, hogy keljek fel, vagy elkések. Még Rivuu is zaklatott:-Nyajj, hol van már az almám?- Phuu - szerencsére pont volt egy az asztalon, így azt gyorsan nekiadtam, majd siettem nehogy elkéssek suliból. Beértem, csak gyorsan ledobtam a táskát, majd odasomfordáltam Marinette-hez.- Szia! - köszöntem neki halkan. - Kérdezhetnék pár dolgot? Jöttek a szokásos kérdések, és persze a tagadás és a nemleges válasz. Na mindegy, gondoltam hogy nem jutok semmire, de azért megpróbáltam...