Miraculous: Új hősök Párizsban

2. fejezet

Lara/Szürke Róka

   Nathaniel! Mit csinálsz?- kérdeztem.
- Rajzolok- válaszolt bőbeszédűen.
- És mit?
- Az egyik szuperhős.
- És melyiket?
- A Szürke Farkast.
- Mutiiiiii!- De még nincs kész.
- Engem meg nem érdekel Nath. Na mutiiii.
- Jól van itt van- mondta én meg kikaptam a kezéből. Tátott szájjal bámultam amit alkotott. De hát Yara sem ülhet tétlenül és így ő meg az én kezemből kapta ki.  

-  Akkor szia Nath!- köszöntem el - Yara te meg gyere!- mondtam az unokahugomnak.- Na valaki szerelmes?- ez volt az első mondata amikor Nath eltűnt a látószögünkből.- Egyszer fejbe váglak!- Csak hogyha elkapsz! Hirtelen valami földrengés szerű volt és indák törtek elő a közeli parkból. Na remek időzítés ! Most mit csináljak Yaraval?! - Figyelj nekem most mennem kell! - mondtam.- Nekem is szia!- mondta majd elment.Amint elbújtam az emlékmű mögé átváltozni.- Kiara , Füleket fel!- mondtam mire átváltoztam.  

Charlote/Farkas

  -Igen anya szereztem barátokat, de most hagyjál, fáradt vagyok!-miután nagy nehezen leráztam anyát, felrohantam a tető teraszra.
-Ulvaa, bundát fel!-így könnyebb közlekedni-Ez még mindig úgy hangzik mintha valami pézsmát akarnék magamra teríteni.-motyogtam azt elindultam az Eiffel torony felé, az egyik karikát feldobtam a tetejére, a másik meg felhúzott, mint egy lift, csak sokkal gyorsabb. Pont a legtetején leültem és a kilátást figyeltem, feltartottam a kezem és négyszöget formáztam belőle, honnan lenne a legjobb lefesteni, ilyet egy átlag ember nem lát minden nap. Sikítozást hallottam, oda néztem, áh semmi érdekes, CSAK HATALMAS INDÁK TÖRTEK FEL EGY RANDOM HÁZBÓL! Semmi különös, leugrottam egy lejebbi szintre és elhajítottam az egyik karikát az indák irányába, elegánsan landoltam egy háztetőn. 

Edgar/Szarvas 

  Végre itthon. Nem is volt olyan szörnyű nap, sőt! Kinyitottam a táskám, és Rivuu hálásan repült ki, és egyből megcélozta az almát, amire egész nap fájt a foga. - Nyamnyamnyam...Egyszer csak sikoltozást hallotunk, gyorsan az ablakhoz futottam, és megláttam egy furcsa zöld ruhás lányt elsuhanni, maga mögött mindenhol indákat és növényeket hagyott.- Rivuu, agancsokat fel! Gyorsan már kint is voltam, követve óvatosan Halálfej akumalizáltját esernyőmmel, pont egy tökéletes fuvallatot elkapva.  

Charlotte/Farkas

  -Hé te!-ide kapta a fejét-Igen te növényke, igazán örülök hogy megismerhetlek, de megkérdezhetem hogy mit csinálsz? Már mint látom hogy rombolsz de miért,-vigyorogva neki támaszkodtam egy kéménynek és az egyik karikát az ujjamon forgattam. Erre egy inda hullámot küldött rám.
-Ez nem válasz! Igazán lehetnél kedvesebb.-szökkentem arrébb, ekkor itt termett Katica, mögötte Macska, és még két másik hős. Rávicsorogtam Macskára, mert hát macska! 

  -Nos örvendek mindenkinek a megismerésének, talán még a tiednek is Macska-az említett szólni kívánt, de zavartalanul folytattam a mondatot-de meg kéne nyírni a kis sövényünket. Na jó, ez gyatra volt, de tényleg ne álljatok ott olyan bambán.-ráztam meg a fejem-Van valakinek ötlete miben lehet az akuma?  

Edgar/Szarvas

Követtem ezt az indás csajt, és ekkor megláttam Katicát és Fekete Macskát. Annyira összeszokott páros voltak, ez rögtön látszik rajtuk. Együtt követtük tehát tovább, majd egy nagy térre értünk, ahol egy Róka hős csatlakozott hozzánk. A tér egyik háztetőjén ott állt még egy ismeretlen hős, éppen a levélkirálynővel beszélgetve. Innen nem láttam túl jól, bár talán Farkas lehetett. Ő is észrevett minket. A feltűnő kék haja valahonnan nagyon ismerős volt, bár nem tudom honnan...- Nyár van, mégis kezdem úgy érezni, jön az ősz, a Halloween a fekete macskákkal, és a karácsony Rudolffal. Macskával mindketten csak mérgesen pillantottunk rá, de aztán mi sem bírtuk megállni nevetés nélkül. 

Lara/Szürke Róka

  Körül néztem hátha valamelyik hős társamat oda vetette a sors. Nem csalódtam. Hirtelen ott termett Katica , Szarvas és Macska. Utunk az Eiffel- toronyhoz vezetett. Ott volt Farkas aki a leveles csajjal tárgyalta a dolgokat. - Van valakinek valami ötlete hol lehet az akuma?- kérdezte Farkas.- Nekem van, a nyakláncában lehet az akuma!  

Edgar/Szarvas  

  - Akkor ne várrassuk Tarzant! - sürgettem cselekvésre hőstársaimat. Katica azonnal előre is lendült, s én azonnal követtem. Ő a yoyójával én pedig az esernyőmmel próbáltam elvenni az akumát. De elég okos volt. Tudtam, ehhez csel kell. 

  Láttam, hogy a Farkasnak szüksége van a segítségre, így sajnos nekem is be kellett vetnem az erőmet. Mivel a természet erőit használhattam, én is indákat használtam. Már szinte múmiának nézett ki. Ekkor Farkas végre meg tudta szerezni a talizmánt, Róka pedig lefogta a lányt. Innentől a többi már Katica dolga volt. De sajna mindenkinek sietnie kellett ezután, mert kb az összes hős felhasználta képességét. Nem volt idő a haverkodásra.  

Charlotte/Farkas

-Haha, ez jó volt!-nevettem majd utánuk ugrottam, a két karikával megkötöztem a kezeit, igaz így is elég aktív volt. Macskát odaszorította a falhoz így használnia kellett az erejét, Katica is bevetette a szerencsetalizmánt. Csak hogy Tarzanka engem nézett ki az indáival, és nem volt fegyverem!
-Falka hívás!-aktiváltam az erőmet, hogy segítsenek, kissé átlátszó, kék szellem farkasok minden parancsomat követték.   Szarvas segített, utána pdig már minden könnyen ment.

  -Viszlát, igazán örültem a találkozásnak, majd máskor még beszélünk!-a háztetőkön ugrálva haza értem, és bekapcsoltam a számítógépem, megkerestem azt a katica-blogot, volt pár videó, és hogy még is kik lehetnek az új hősök.
-Jeee-forogtam egyet a székemen, majd Ulvaa-hoz fordultam aki épp egy oreós csokit rágcsált.
-Milyen voltam?
-Elsőre jó volt...-és belekezdett egy hosszú magyarázatba hogy mit csinálhattam volna jobban, amire természetes már nem figyeltem.  

Edgar/Szarvas

  Gyorsan elbújtam egy ház mögé, és figyeltem, nehogy valaki kilesse, mi lesz. Átváltoztam, mert tudtam hogy úgyse érnék haza a visszaváltozás nélkül. Lassan bandukoltam haza, mert nagyon jó idő volt, élveztem a napsütést. A kwamim a kistáskámban lapult, bár tudtam, ő is ki szeretne jönni. Mielőtt hazaértem volna, még beugrottam a zöldségesbe, hogy vegyek pár almát Rivuunak. Otthon rögtön meg is evett egyet! Micsoda izgalmakkal teli nap volt ez! Az osztálytársak is jófejnek tűnnek. Az egyik szünetben odajött hozzám Nino, meg Adrien, hogy bemutatkozzanak, és sok sikert kívánjanak az ittlétemhez. Nagyon kedvesek voltak. Na és a második padban ülő Alya...