1.fejezet

115 10 3
                                    

Kimberly


Reggel az ébresztőm előtt keltem fel, mert már megszoktam a reggel 5-kor való kelést. Igen így megy ez nálunk, kelés, felöltözés és a királykisasszonynak kaja. Ma palacsintát kell csinálnom. Miután felvettem a fekete szűk farmerem és egy fekete rövid ujjút felmentem az emeletre és neki álltam a palacsintának. Hatra már kész is voltam. Kivasaltam azokat a ruhákat, amiket a családom fel fog venni ma. Anyáék hétkor szoktak kelni.                                                                                                                                                                               Felkeltek.

- Jó reggelt. - mondtam és leraktam eléjük a tányér palacsintát.

- Valami szósz, vagy amivel megtölthetem? – kösz a kedvességet te ribi.

- De van egy pillanat. – mondtam és kivettem a szekrényből a kakaós dobozt, majd  megtöltöttem a palacsintáját.

- Kösz. - mondta unottan Eveline. – Kivasaltad a fekete miniszoknyám és a fehér has pólóm? – kérdezte, mire én bólintottam és odavittem neki.

- Anya neked is kivasaltam a fehér inged és a sárga nadrágodat. – mondtam, igen-igen anyának szólítom azok után, hogy így bánik velem.

- Figyeljetek lányok, gondolom észrevettétek, hogy költöztek a szomszédba... - itt egy kis hatásszünet. – holnap itt fognak vacsorázni, elég gazdagok, van egy 17 éves gyerekük, aki fiú. Szóval Eveline valami nagyon dögös ruhát kell magadnak venni. Kim te meg főz egy finom vacsorát és vegyél fel egy fekete gatyát és egy fehér pólót. – mondta anya.

- Rendben... - akartam még valamit mondani, de a kedves nővérem beleszólt.

- Stipi ő az enyém, még véletlenül sem nézhetsz rá. Megértetted? – mindig csak bólintok. Meg amúgy is, minek neki le stopiznia ha velem nem is fog szóba állni.

- Én elindulok a suliba. – mondtam és elindultam kifele a házból. A suli előtt Tina várt.

- Szia, mizu? – kérdezte és mivel elértük a suli kapuját felvettem a kapucnimat.

- Semmi holnap jön át hozzánk az új szomszéd. Persze hogy én főzök. – mondtam.

- Ja igeeen hallottam, hogy jön egy új gyerek a suliba szerinted jó képű lesz? – igen a tipikus Tina.

- Jaj ne is álmodozz, Eveline lestoppolta. – mondtam és beértünk a terembe. Mint mindig most is a leghátsó padba ültünk le.

       

- Mi lesz, ha neki nem fog tetszeni Eveline? – kérdezte.

- Kinek ne tetszene ő? Eveline a királynő a főribanc és a pompon lányok csapatkapitánya. – mondtam és elővettem a táskámból a füzetet. Általában szoktam tanulni, meg tudom is, de a tanár figyelemmel van rám és nem szokott feleltetni.

- Lehet, hogy vannak normálisak is, akiknek te jönnél be. – senkinek soha nem fogok bejönni, ezzel a külsővel, de én nem fogok megváltozni, mert akkor Eveline megölne. Lehet, hogy egy kicsit féltékeny a hugicskájára. Na persze...    

Becsengettek. Kezdődhet az unalmas föci óra. Igen strébernek és szerencsétlennek vagyok elkönyvelve ebben a gimiben. De attól még utálom a föcit. A tanár késett, mint mindig, de egy 10 perc után átjött az irodalom tanár hogy lyukas óránk lesz. Természetesen mindenki őrjöngeni kezdett. Mi Tina-val elmentünk a büfébe. Vettünk egy vajas pogácsát és Tina vett magának egy kakaós csigát. Így ültünk le a székekre, amik az aulában vannak.

- Szerinted holnaptól már ide fog járni? – kérdezte hirtelen Tina.

- Ez most, hogy jön ide? – reagálta a kérdésére, mert az előbb még a BMX-ekről beszélgettünk. Igen néha lejárunk egy elhagyatott helyre, ott tudok gondolkozni és már amúgy is, nagyon sok mindent megtanultunk ketten.

- Nézd. – mutatott feltűnés mentesen a tanári felé. Ott jött ki egy kb. 18 centis szőkés barna hajú srác. Ha Eveline magas sarkúban van, akkor pont egy magasak. Eveline esete amúgy. – azért valld be jól néz ki.

- Igen, izom karok kockás has, de semmi közöm sincs hozzá. – mondtam, nem voltam szomorú, mert már megszoktam, hogy senki se lehet az én barátom.

- Na, akkor holnap, ne vedd fel a pulcsidat az este. – mondta.

- Holnap egy fekete szűk nadrág és egy fehér póló lesz rajtam, Judith. – itt azért hívom így, mert lehet, hogy Eveline csicskása vagyok, de a házban történtekről nem tudnak, kivéve Tinát és Richit.

- Jaj, értem, na de mennyünk vissza, mert lekéssük a következő órát. – mondta, felálltunk és bementünk a terembe. A nap további rész is így telt.

Mikor hazaértem, még Eveline nem volt otthon, mert elment vásárolni a barátnőivel. Én kivasaltam a holnapi ruhájukat és elmentem a boltba, megvenni szintén holnapi vacsorához való alapanyagokat. Amikor haza ért Eveline egyből nekem adta a ruháját, hogy vasaljam ki meg minden. Ezután lezuhanyoztam és elmentem aludni hamar el is nyomott az álom.      

















Sziasztok! Itt is lenne az első rész. Remélem tetszik nektek. Hamarosan jön a kövi.

KitagadvánTempat cerita menjadi hidup. Temukan sekarang