Leaving The Past Behind (HU)

8. fejezet

- Draco! - szaladt fia felé Narcissa, majd szorosan megölelte őt. - Helló Pansy, Blaise. Jó újra látni benneteket.

- Szia Narcissa, úgyszintén - üdvözölte a nőt Pansy.

Draco finoman megfogta Hermione kezét, majd anyja felé fordulva megszólalt.

- Anya, ő itt Hermione Granger. Szerintem már találkoztatok.

- Üdvözletem, Mrs. Malfoy.

- Ó! Hívj Narcissának, vagy Cissynek, Hermione. Örülök, hogy Draco olyasvalakit talált, mint te - Hermione elpirult a kedves szavak hallatán.

Majd elvonultak a nappaliba, hogy megvárják a vacsorát.

- Azt mondtad, hogy otthagytad a Varázslóvilágot hogy a muglik között élj, ugye?

Hermione bólintott.

- Miért? Ha kérdezhetem - érdeklődött Cissy.

- A volt barátom megcsalt, és úgy döntöttem, hogy újrakezdem ott.

Pansy rápillantott Mionére.

- Ki csalt meg?

- Ron Weasley - Pansy szemei kikerekedtek a válasz hallatán.

- Komolyan?

- Igen, miért?

- Azt hittem, hogy ti egy igazi álompár vagytok, de rá kellett jönnöm, hogy ez nem teljesen igaz. Gratulálok neked és Draconak.

- Köszi, Pansy - mondták egyszerre, majd Hermione elmosolyodott.

- Ő egy nagy bolond, mert nem látta, ami a szeme előtt volt, és nem értékelt téged - mondta Cissy.

Az este folyamán végig beszélgettek, míg el nem készült a vacsora. A manók sütöttek mindent, amit csak el tudsz képzelni. Vacsora után még desszertet is ettek. Ez volt az egyik legjobb éjszakája Hermionének. Sosem gondolta volna, hogy Blaise és Pansy valójában ilyen szórakoztatóak. Nagyon élvezte. Bár hiányolta a barátait, de a vacsorapartnerei is voltak olyan jó emberek, mint ők. Pansy egy csodás ember és elmondta neki, hogy Luna Theoval járt. Valójában rengeteg dolgot mesélt az elmúlt öt évről. Blaise nagyon vicces volt, minden gondot elfeledtetett a nővel a poénjaival. Jó barátok voltak. A teázás után Draco házához hopponáltak.

- Nem baj, ha itt alszunk, ugye?

- Nem, maradhattok itt, ha akartok.

- Kösz haver. Jó éjt.

- Éjt.

Pansy és Blaise felmentek aludni, míg Draco és Hermione még a kanapén maradtak. Draco karja a lány derekát ölelte körbe, a mellkasára húzva a lányt.

- Mit gondolsz róla? - suttogta a férfi, az édesanyjára gondolva.

- Nagyon kedves. Jó anyuka - nézett rá Dracora. - Gondolod, hogy egyszer még fognak velem beszélni a barátaim?

- Ha igazán a barátaid, akkor fognak. Meg kell értened őket. Egykor még ellenségek voltunk, és most nézz ránk. Együtt vagyunk.

A nő bólintott.

- És... mi mik vagyunk?

- Ó, Miss Granger, boldoggá tennéd-e ezt a tökéletes férfit azzal, hogy a barátnője leszel? - a kérdezett csak megforgatta a szemét, és nevetett.

- Örömmel.

Addig csókolóztak, amíg oxigényhiány fel nem lépett közöttük. Draco majd felcipelte Hermionét a szobájába, és befeküdtek az ágyba, úgy, hogy Hermione a férfi mellkasán volt.

- Köszönöm Herms.

- Mit köszönsz?

A szőke édesen nézett rá.

- Azért, mert boldoggá teszed ezt a tökéletes férfit.

A boszorka elmosolyodott.

- Bármit az én tökéletes férfimnek, és az egójának - erre elnevette magát az a bizonyos tökéletes férfi, és megpuszilta Herms homlokát.

- Éjt Mione.

- Jó éjt.

Hermione egyszer csak arra kelt az este folyamán, hogy Draco vonaglik és kiáltozik alatta, olyanokat, hogy "kérlek, hagyd abba" vagy "nem bírom tovább". Rémálma volt.

- Draco, ébredj! Draco, ez csak egy rémálom.

Lassan kinyitotta a szemét, majd megölelte a nőt, aki azonnal visszaölelt. Hermione vállán zokogott.

- Minden rendben, itt vagyok. Jól vagy? Mi történt?

- Semmi, csak rémálmok arról, hogy az apám vagy Voldemort megkínoz a Cruciatus átokkal. Azóta álmodok ilyenekről, mióta 16 vagyok.

- Ó... de jól vagy? Nagyon sápadt és izzadt vagy - a férfi erre csak bólintott.

- Aludjunk tovább.

- Rendben.

Másnap reggel Draco Hermione előtt kelt, ezt kiélvezve figyelte az alvó szépséget. A mindene volt az a nő. Annyira szerencsésnek érezte magát hogy egy ilyen nőt tudhat maga mellett.

Annyira gyönyörű volt.

Óvatosan mászott ki mellőle az ágyból, nehogy véletlen felébressze, és a konyhába ment. Az asztalon egy papír várt rá.

Draco!
Hazamentünk, hogy kettesben lehess Hermionéval.

Puszil: Blaise és Pansy.

Miután elolvasta, otthagyta az asztalon, és indult reggelit készíteni. Mikor Hermione felkelt, nem találta Dracot maga mellett. Kikászálódott az ágyból, és a konyhába ment. A férfit a konyhapultnál állva találta, miközben reggelit csinált. Beharapta az alsó ajkát, hogy elrejtse a mosolyát, majd hátulról átölelte a szőkét.

- Jó reggelt, Csipkerózsika.

- Jó reggelt - viszonozta a köszöntést, miközben megpuszilta az arcát.

Miközben reggeliztek, Hermione hirtelen megszólalt.

- Emlékszel arra, amikor felajánlottad, hogy hozzád költözzek? - erre csak bólintott a varázsló. - Nos, mi van akkor, ha szeretnék itt lakni veled?

- Azt imádnám. De mit fogsz csinálni a lakásoddal?

A boszorka csak megvonta a vállát.

- Kiadóvá teszem, eladom. Nem tudom, majd meglátom.

- Oké. Mikorra végzel a munkával?

- Ötre.

- Rendben, akkor majd érted megyek, megyünk a kócerájodhoz, és összepakolunk.