Leaving The Past Behind (HU)

12. fejezet

- Most vagy soha. Draco, te a Láthatatlan köpenyben fogsz bemenni, Ginny és én pedig el fogjuk terelni Ron figyelmét-

- És az aurorok elkapják őt. Már elismételted vagy százszor. Menjünk!

A titkos bejárat felé kezdtek menni, majd keresztülmentek azon. Ahogy beléptek, Draco felvette a köpenyt.

-------------------

- Hallottad ezt?

Astoria és Ron éppen a kanapén ültek, mikor Ron meghallott valamiféle zajt.

- Én nem. Biztosan csak képzelődsz.

De a férfi nem hallgatott rá. Elővette a pálcáját, majd az ajtó felé indult. Mikor odaért, levegőért kapott.

- Mit csináltok ti itt?

- Hol van Hermione?

Ron elfintorodott.

- Hol van Malfoy?

- Mondtuk neki, hogy ne jöjjön. Képes lenne megölni téged.

- Menjetek innen! Nincs itt Hermione!

Ginny odasétált hozzá, majd a testvére arcához tartotta a pálcáját.

- Ne hazudj nekünk.

Miközben így társalogtak, addig Draco Astoriaval ment.

- Hol van?

- Emelet, első szoba.

Draco bólintott, majd odament.

- Alohomora.

Az ajtó kinyílt. Belépett, majd megpillantotta a földön kiterült párját.

- Hermione! Mione! Itt vagyok, megmentelek.

- Draco?

- Igen, én vagyok az.

Nem bírta tovább, megcsókolta legyengült szerelmét a lehető legjobban kifejezve szeretetét a nő iránt. A boszorkány viszonozta a csókot, majd szorosan megölelte a szőkét.

- Szeretlek, Draco.

- Én is téged. Na, menjünk innen.

Hermione megpróbált felállni, de visszaesett.

- Nem tudok.

Draco menyasszonyi stílusban felvette Hermionét, és elhoppanált a házból.

- Hol vagyunk?

- A Szellemszálláson kívül.

-------------------

Ron ideges volt. Kitalálták, hogy hol rejtegeti Hermionét.

- Astoria, menj el innen Hermionéval tudod hova.

Astoria bólintott, majd elsietett.

- Miért csinálod ezt?

A férfi éppen válaszolni akart, mikor Astoria közbeszólt.

- Eltűnt.

- Talán mégis jött Draco - mondta mosolyogva Ginny.

Ron dühösen nézett a húgára, majd minden olyan gyorsan történt. Ront és Astoria-t elfogták az aurorok, majd kivezették őket onnan.

Odakint Dracot és Hermionét lehetett látni, ahogy éppen ölelik egymást. Ginny és Harry odafutottak hozzájuk, majd ők is megölelgették a boszorkányt. Majd Mione meglátta, ahogy elvezetik Ront és Astoria-t, ezért odasietett hozzájuk.

- Ne vigyék el Astoria-t, ő segített rajtam.

Amint ezt meghallották, Astoria szabad lett. Megölelte Hermionét, majd elhopponált.

Minden lezárult. Ront az Azkabanba zárták, az összes Weasley szomorú volt emiatt, de tudták, hogy ez a helyes dolog. Nagyon sokat bántotta Hermionét, aki a Szent Mungóban volt.

Rendesen meggyógyították és hagyták pihenni. Azalatt a három nap alatt, amit ott töltött, Draco el sem mozdult mellőle. Az utolsó napon még Tory is meglátogatta.

- Szia, hogy vagy?

- Jól, holnap már mehetek is haza - mosolyogtak egymásra.

- Azért is jöttem, hogy elmondjam, elhagyom az országot. Egy új életet akarok kezdeni.

- Hát, sok sikert. Hiányozni fogsz nekünk. Eleinte nem nagyon jöttünk ki, de a végére segítettél rajtam, amiért hálás vagyok - ölelte meg Astoriát, mire az ex-mardekáros megpuszilta az arcát.

- Szia, Herms!

- Szia!

Másnap Draco elvitte Hermionét a lakásukhoz.

- Ez nem a mi otthonunk - jegyezte meg a nő.

Egy hatalmas luxusház előtt álltak.

- Mostantól igen. Eladtam a másikat, és megvettem helyette ezt - csókolta meg olyan szenvedélyesen, hogy a végén nevetésben törtek ki.

Aznap este meghívást kaptak a Weasley-ktől az Odúba. Molly hatalmas vacsorát készített amivel mindenki jól lakott. Amíg a nappaliban voltak, és beszélgettek meg teát ittak, Draco felállt, mire mindenki pillantása rá siklott.

- Hermione, fel tudnál állni?

A nő teljesítette a kérést, remegve az idegtől, majd a férfi elé állt.

- Minden rendben?

Draco letérdelt, és egy kis dobozt húzott elő a zsebéből.

- Hermione, te igazán megváltoztattad az életem. Imádom, hogy mindenen képes vagy mosolyogni, és nem tudnék senki mást elképzelni az életemben csak téged. Ezért... hozzám jönnél? - nyitotta ki a dobozt, és mutatta meg a gyűrűt.

Az ékszer közepén egy smaragd ékeskedett, mellette pedig két gyöngy volt. Hermione orcáján versenyt futva szánkáztak le a könnyek.

- Fogsz válaszolni?

Ahogy meghallotta a szőke hangját, csak bólintott, nem bízva a hangjában. Draco kifújta az eddig benntartott levegőt, és szerelme ujjára húzta a gyönyörű gyűrűt.

A varázsló felállt, és Hermione egyből a nyakába vetette magát, majd megcsókolta.

- Szeretlek, Hermione.

- Én is szeretlek, Draco!

Mindenki odasétált hozzájuk és egy ölelést kíséretében gratuláltak nekik.

(Már csak az epilógus van hátra, és ez a sztori véget ér.)