Édes csók, édes ízek

4. Rész. " A randi és eljegyzés "

Yuu pov. 

- Yuu, minden hol téged kerestelek. De szerencsére megéreztem a szagodat, hogy itt vagy. - csóválta a farkát Rin.- Minek voltál itt?

- Hát...hát... tudod, Haruval beszélgettem. - hebegtem zavaromban. 

- És mit?- kíváncsiskodott. 

- Hát... elhívott egy randira.- pirultam el, ahogy kimondtam a randi szót.

- Randira? Ő? Ő hívott?- nézett rám megrökönyödve.

- Miért? Mi a baj?- kérdeztem meglepetten, hisz nem ilyen reakciót vártam tőle. 

- Csak azért mert Ő soha nem hív randira senkit. Ő mindig is csak magáévá tette amire vágyott majd ennyi. Semmi több. De hogy téged randira hívott, az nem vall rá. - mesélte elgondolkodva.- De mindegy! A lényeg az, hogy minden rendben köztetek. És akkor ma keresünk neked ruhát, kipróbálunk pár frizurát...- kezdte sorolni a dolgokat.

- Mi? Suli után lesz a randi és nem akarom túlságosan elcsábítani. Úgy megyek ahogy szoktam.- ellentkezdtem Rin ötletére. 

- Jaj, figyelj holnap elmarad az utolsó óránk és a csajokkal rendben hozzunk.- vigyorogta sokat mondóan.

- Csajokkal?- néztem rá nagy szemekkel.

- Igen, a barátnőm biztos segít. Most oda megyünk. Ő is a koliban lakik és kikérjük a tanácsát.- vigyorogta.

- Neked van barátnőd?- kérdeztem meglepetten. 

- Hát persze. -  tekintett rám mérgesen.- Nem vagyok puhány. 

Csak magamban mosolyogtam. Nem néztem ki belőle hogy egy boldog kapcsolatban él. Nem volt messze a koli, de ahogy beléptem mindenki engem vizslatott. Mert ember vagyok és nagyon szeretik az embereket. Végül a lányszintre keveredtünk és beléptünk a 2/ 5 -ős szobába. 

- Rin~Chan. Olyan régen láttalak.- ugrott Rin nyakában egy cuki lány kutya démon. Rin és ez a lány együtt nagyon cukik voltak. 

- Emi-chan, Ő itt a barátom. Yuu.- mutatott be a barátnőjének.- Yuu, Ő a barátnőm, Emi. 

- Örvendek a találkozásának... de Yuu-san, Olyan Haru illatod van.- állapította meg  szagolgatva.

- Képzeld, Emi. Azt hiszem Haru lefog horgonyozni Yuu mellett. Képzeld, randira hívta Yuut.- újságolta vidáman Rin. 

- TESSÉK????  - kiáltott fel az egész szoba, hisz a lány szobatársai csak most figyeltek fel ránk.

- Ezt meg hogy?- nézett felvont szemöldökkel Emi. - Mégis van szíve annak az állatnak?

- Jaj, Emi ne reagáld túl.- próbálta Rin nyugtatni a barátnőjét.

- Hát nem bocsájtom meg neki, hogy kihasználta a barátnőmet.- ráncolta a homlokát Emi. 

- Figyelj, Emi. Azt szeretném ha segítenétek Yuunak elkészülni a holnapi randira. Rendbe kéne őt hozni. Holnap elmarad az utolsó óránk, így lesz idő az elkészűléshez. - magyarázta Rin, majd leült egy székre.

- Rendben. De Yuu.- fordult felém a lány.- Ha bármi rosszat mer tenni az a rohadék, csak szólj és kiszaggatom a...- heveskedett a lány de az egyik barátnője befogta a száját.

- Szerintem Yuu-san is megértette a figyelmeztetést. - vigyorgott a lány kínosan.- Én Naomi vagyok. És segítünk neked. 

Az egésznap azzal telt el, hogy ruhákat kerestünk, frizurákat próbálgattunk és halvány sminkeket, amik kiemelték a szemeimet. És szerencsére nem vitték túlzásba. De mégis... Haru járt az eszembe. Tényleg lehorgonyozna mellettem? Nem csak egy jàték? És vajon hova megyünk és mit fogunk csinálni? Csak ezek jártak a fejemben. Miután meglett a végleges ötlet, Rinnel fáradtan lépcsőztünk le a fiú szintre, majd elbúcsúzva egymástól mindenki ment a maga helyére. Hamar elmentem lezuhanyozni, felvettem a pizsamát, majd amit nagyi csinált nekem ennivalót az ételeseimbe, rájuk írkáltam a nevem és ki vittem a hűtőbe őket. Majd később az ágyamban elnyomott az álom...