New chance (Harry Styles)

Hetedik rész

Visszatértem. Nagyon nagyon sajnálom a hosszú kimaradást, remélem többé nem fordul elő. Most viszont itt az új rész, remélem tetszik. <3 L&P

Hayley

Már mentünk egy ideje, és kezdtem kétségbe esni. Nem tudtam merre vagyunk. nem ismertem a környéket. Ráadásul mivel nem válaszoltam Harry kérdéseire csak csöndben battyogtunk. Nagyon kellemetlenül éreztem magam, folyton az járt az agyamban mikor hagy itt a semmi közepén, egyedül, mikor lesz belőlem elege és mondja, hogy inkább hazamegy.

- Biztos erre laksz?

Tette fel a kérdést, ezzel engem teljesen kizökkentve gondolataimból, csak bólintottam egyet és mentem volna tovább, de megfogta a karom.

- Ez már szinte teljesen a város széle, erre nincs semmi, főleg nem lakóházak.

Gyanakvóan nézett a szemeimbe, én pedig hihetetlenül elszégyelltem magam. Most mi a francot csináljak?

- Tudod, ismerős vagy nekem valahonnan, és eddig nem tudtam honnan. Gondoltam láttalak esetleg már valahol, mondjuk bevásárló központban vagy ilyesmi, de most már tudom honnan ismerlek..

Ekkor kaptam egy utolsó lehetőséget az élettől, hogy ebből a helyzetből a lehető legjobban jöjjek ki, mert megcsörrent a telefonja.

- Ne haragudj, fel kell vennem.

Pillantott rám, kedves szemeivel és a füléhez emelte iphoneját. Most, itt az idő, hogy elfussak, de merre? Nem tudom merre lenne értelme, csak még jobban elkeverednék, de most ez lenne a legkisebb problémám. Már csak egy bökkenő volt… még mindig fogta a kezem. Hogy-hogy ez eddig nem tűnt fel. Kicsit elméláztam mire már késő volt bármit is csinálni, letette a telefont, és újra a szemembe nézett.

- Te abban az intézetben laksz ugye? Egyszer láttalak a tónál, nagyon szép az a tó.

Mosolygott. De egyébként mit keresel itt és miért csináltál úgy mintha haza tartanál. Emily a barátnőm mesélt rólad pár szót, Hayley.

Tudja a nevem. Franc, franc, franc, franc… Vissza fog vinni, újra ott. Ezek után az ablakon sem nézhetek majd ki.

- Tudod, nagyon ügyes lehetsz, hogy ilyen simán kijutottál. Azt a helyet nagyon, nagyon őrzik.

Engedett meg megint egy mosolyt.

Teljesen szétestem. Nem akartam oda visszamenni, de tudtam, hogy ő vissza fog vinni. Miért pont most, amikor ilyen egyszerűen el tudtam jönni. A következő pillanatba mintha villám csapott volna belém. A fülemhez hajolt, éreztem meleg leheletét, ami nagyon jól esett, hiszen eléggé lehűt a levegő.

- Megtartom a titkod, és nem viszlek vissza. El sem tudom képzelni, hogy bírtad eddig ott. Az egy igazi börtön.

Magamat meglepve csodáltam az arcát, azt, ahogy a szája mozgott, és élveztem, hogy rám figyel, most csak rám. Némely szava után meg-meg engedtem magamnak egy-egy mosolyt is

- Tudod, sokkal többet kellene mosolyognod. Nagyon jól áll.

Éreztem, ahogy az arcom lángba borul, hirtelen megint kényelmetlenül éreztem magam.

- Ne haragudj, nem akartalak kellemetlen helyzetbe hozni.

Mosolygott rám, az este folyamán mát tudja isten hányadszorra.

- Na gyere most én viszlek haza, ma nálam alszol, aztán holnap kitaláljuk mi lesz.

A lában földbe gyökerezett, én biztos, hogy nem alszom egy fiúval, ki van zárva.

- Ne aggódj, anyukám és a nővérem nagyon rendesek, és van egy vendégszobánk is, nem lesz baj, bízz bennem.

Majd szépen lassan megfordult, de a kezem még mindig nem engedte el.

- Egyébként szép a tetkód.

Fordult vissza pimasz mosollyal az arcán. Mi? Mi? Mi? Mi? Milyen tetkóról beszél? Nekem nincs is tetkóm, vagyis még nem tűnt fel. De azért csak észrevenném…

- Na, gyere már, bízz bennem.

Nézett a szemembe. Ezzel viszont olyan hatást váltott ki belőlem, amit sem én, sem ő nem vártunk. Ez az ő arcán és az enyémen is látszódott. Elengedte a kezem a hatására, és ezzel talán elrontottam mindent, de már úgyis mindegy…

Találgathattok, szerintetek mit csinált Hayley???? Öteleteiteket komiként szívesen fogadom:) Kíváncsi vagyok mire gondoltok:) Köszi, hogy olvassátok! <3 L&P