Ötödik

103 14 2
                                    

-Az unoka tesóm.

/Jungkook POV/

Nem hallottam semmit a beszélgetésből mert anyukám hiánya teljesen lefoglalt.Nem hiszem el..... Pont ma a születésnapján egy éve hogy itt hagyott. És engem okolnak mindenért. Pedig nem tettem semmit. Nem én tehetek róla hogy elütötte őt egy autó. Mégis engem hibáztat mindenki. Nem tudom miért.

-Ő miért sír?-hallottam meg egy kedves lány hangot.-Olyan aranyos ahogy hozzád bújik!

-Tudom hogy aranyos. Ő mindig az.-válaszolta Tae és hallottam hogy mosolyog.-A kérdésedre válaszolva elég sokat bántják és nem bírja a stresszt.

-Értem. Sajnálom. Az unoka bátyám benne van igaz?

-Igen...De ne foglalkozz vele majd abbahagyja.

-Nem. Ti nem ismeritek eléggé. Igaz hogy kedves meg minden de ha én hagyom akkor soha nem fog leszállni rólatok..... Főleg ha így lát.

.Hogy így?-kérdeztem meg szipogva szememet törölgetve. Mind a ketten rám néztek. Tae csak ölelt tovább amit nem is bántam.

-Hogy ölelitek egymást. Minig azt mondja hogyha egy fiú megölel egy másikat akkor az illető meleg hiába igaz vagy nem.

-Értem. De ne haragudj nekunk mennünk kéne. Remélem majd még találkozunk.-mosolygott rá Tae a lányra.

-Én is remélem. Sziasztook!!!!-meghajolt és el is ment.

-Jól vagy Kook?-fordított szembe magával Taetae és aggódva figyelt.

-Persze. De nekem csak most tűnt fel valami.

-Mi?-most az aggodalom helyét átvette az ijedség a félelem és kíváncsiság.

-Hogy már nem dadogsz!-láttam hogy megnyugodott.

-Ne ijesztgess!! Már azt hittem valami nagy baj van!!

-Nem nyugi! Nincs semmi.....-hazudtam. Igazából igenis van baj. Csak nem akarom hogy tudja. Nem akarom hogy aggódjon. Nem akarok neki gondot okozni.

-Ahaa.... És miért hazudsz?

-Mi? Én nem hazudok...

-Látom. Na nekem nyugodtan elmondhatod.

-Jó....Na ugye mondtam hogy anya...

-Igen eddig tudom.

-Na és Hyun Jun azt mondta hogy nekem......nekem is...-nem bírtam tovább. Megint sírni kezdtem. Egyszer csak két erős kart éreztem vállamon amik aztán körbe is zártak. Most ez kell nekem. Valaki aki vigyáz rám. És nem csak egy valaki, azaz Taehyung hanem még Jimin is vigyáz rám.

-Sziasz.....Kook mi a baj??-hallottuk meg Jimin hangját.

-Se....semmi-mondtam szipogva.

-Aha tudod mikor hiszem el. Na hallgatom.-közölte velem ellent mondást nem tűrő hangon.

-Jimin... Inkább hagyd. Majd elmondja.-sietett egyből védelmemre fiatalabbik hyungom.

-Rendben. Bocsánat Jungkook.-kért rögtön elnézést legeslegjobb barátom.

-Ni...nincs semmi baj.-mondtam még kissé szipogva. Egy nap alatt annyit sírtam mint átlagosan 3 hónap alatt.

~Másnap~

-Ma átjöttök?-tette fel hirtelen kérdését Tae miközben mentünk ki az iskolából. Én és Jimin bólogattunk majd elindultunk Jiminék házához. Amikor ő össze szedte a cuccait amik kellenek mentünk is hozzám. Körülbelül 30 perc alatt oda is értünk Tae házába és már az ágyán ülve beszélgettünk.

- Van kedvetek felelsz vagy merszet játszani?-nézett ránk Chimchim.

- Nekem lenne. Kook?

- nekem is. Ki kezd?

-Aki kérdez.-jelentette ki Jimin és oda is ült közelebb.

-Oké. Nekem jó. Legyeeeen..... Taehyung. Felelsz vagy mersz?

-Merek.

-Akkor írj rá egy lányra az osztályból azzal a szöveggel hogy:'Szia. Csak azt szeretném kérdezni hogy azt hogyan kell írni hogy teccel vagy tetszel?

-Mi?? És ha komolyan veszi??? Én nekem nem kell olyan nyafogós lány mint például Yeonhee. Nm akaroooom~~!!!

-Pedig muszáj. Vagy büntit kapsz.
- Jó. De kire írjak?

-Legyen Tzuyu.

Annyeong!

Sajnálom a rövid részt de nem nagyon volt ötletem de már tegnap megígértem hogy ma lesz. Bocsánat hogy nem lett valami . Amennyire csak tudom próbálom izgalmasra csinálni.

De nem sokára jön az érdekesebb része. Én tényleg igyekszem. Remélem azért lesz akinek tetszik. Ja és bocsi hogy ilyen későn (majdnem 11-kor) rakom ki de ma nem nagyon volt időm sem. Na de nem is zavarlak titeket tovább. A kövi részig nem hiszem hogy túl sokat kell várni de inkább nem ígérek semmit.

Nagyon  nagyon szép estét nektek!♥♥♡♡

Puszi:

/Min-Kiki/

Őrangyal /VKOOK ff./Where stories live. Discover now