Sue Me!

Chapter 1

4 évvel ez előtt Maya szemszöge

Szeptember. Talán a leginkább gyűlölt hónap a diákok körében. Talán az egyik legvártabb. A legizgalmasabb, főleg, ha végzős vagy középsuliban. Magam se tudom. Minden esetre fura, hogy egy hónap mennyi érzelmet kiválthat az emberekből. De nem csak a hónapok, gondoljunk, csak a kis gyerek által letépett virágra a játszótéren. Míg az anyukája örül neki, az öreg néni rosszalóan csóválja a fejét, a történet mellett elhaladó goth srác elmosolyodik, ahogy a 4 éves kislány lázad a normák ellen. Ismerem az anyukáját. Ő is ment a normák ellen állandóan. Volt hipstertől kezdve a rockeren át minden, de megtalálta önmagát. Mindenki keresi önmagát. Van, aki már 16 évesen önmaga. Van aki még 40 évesen is keresi magát. Nem vagyunk egy formák. Nem is kell annak lennünk. mindenki más miatt választotta a családban az ügyvédi pályát. Anyáék az egyetemen ismerkedtek össze. Az életük a munka volt. Dean már volt és még ő elé is a munkát helyezték, sőt sokszor Sam és elém is. De volt egy 16 éves bátyám, aki akkor a hősöm volt, de ez talán még ma se változott. Míg apával szembe megyek családi és munkaügyeken is keresztül Dean Smith szavát soha nem vontam kétségben. Nem lehetek neki elég hálás, hogy megvédett egy rossz társaságtól, hogy becsempészett az egyetemre a gyakorlatára és megszeretette velem az ügyvédi pályát. De nem mondok le az álmomról, hogy egyszer szupersztár leszek. 18 vagyok, de azt hiszem, hogy álmodni még mindig lehet. 

Reggel fél6 van. Az óra bántóan csörög. Kinyomom és felülök az ágyon. Majd elindulok fürdeni. mire kész vagyok lent vár a kávé. 

-Idd meg. Aztán indulunk. -jött oda Dean. 

-Jó. -ültem le, és iszogattam a kávémat. 

Fél8kor indultunk. Dean félre húzódott a sulinál. 

-Délre itt vagyok érted. 

-Jójó. Szia. 

-Szia. 

Kiszálltam aztán elment. 

-Maya. -jött oda egyik barátnőm és átölelt. -Nézd ott egy új srác. 

-Sely!

-Hogy hívják? 

-Eric Snow, és téged vár. 

-Engem? 

-Menj már! 

-Jó. 

Odamentem a sráchoz, aki egyedül üldögélt egy padon. 

-Szia Maya Smith vagyok. 

-Eric Snow. 

-Azt mondták, hogy engem vársz. 

-Igen. 

-És miért, vársz engem? 

-Azt hallottam,hogy még nincs párod a szalagavatóra, és szeretnélek felkérni. Leszel a párom?

-Még nem is ismerlek. 

-Suli után egy ebéd? 

-Dolgozni megyek. De beszélgessünk következő szünetben. Mellesleg a válasz igen. 

-Igen? 

-Igen. 

-Köszönöm. 

-Na? Mizu? -jött oda széles mosollyal az arcán Sely. 

-Ki ez a srác? 

-Új osztálytársunk. De mit mondtál? 

-Igent.