Késve ugyan, de itt van a rész💙
-Mehetünk!-néztem fel James-re. Troy előkapta a zsebéből a kocsikulcsot és némán indultunk a kocsihoz.
Troy beült a vezető úlésre, James pedig elém állt és kinyitottam nekem az ajtót. Egy szemforgatás kíséretében beszálltam az autóba. Mikor James be akarta csukni, megtartottam a kezemmel, majd egy gúnyos mosollyal az arcomon becsuktam az ajtót. James gyorsan megkerülte az autót és beült mellém.
- XII. kerület, 9 ház.-mondtam előre hajolva.( nem létező cím, gondlom én xD szerk.)- Miért mellém ülsz?-kérdeztem összehúzva magam. Furcsán éreztem magam mellette. Nem tetszik ez az érzés.
-Csak úgy-mosolygott. Megforgattam a szemem.-Ne forgasd mert fennakad!-mondta visszatartott mosollyal.
-Csitt!-morogtam és elővettem a táskámból a telefonom.
Megnyitottam a messengert és írtam egy csoportba.BESTEK💕
Sam😍: Uncsi vaaan😪
Kimmy😏: Merre jársz?
Sam😍:Mindjárt otthon leszünk.
Sam😍: Abbyyyy, nálam maradt a pulcsid :'(.
Abbs😎: Nem baaj. Neked adom💕
Sam😍: Köszönöm😍 Naa lányok itthon vagyok. Sziasztok!!!!Visszacsúsztattam a telefonom a táskámba, és csak bámultam kifelé az ablakon, mikor Troy egyszer csak megszólalt.
-Elnézést, merre kell lekanyarodni?-nézett rám a visszapillantóból.
-Ehm, jobbra. Aztán a kilencedik ház a miénk.-vágtam rá. Troy biccentett majd elkanyarodott balra.
Leparkolt a házunk előtt én pedig gyorsan kipattantam a kocsiból és berohantam a házba.
Amint kinyitottam az ajtót megcsapott egy finom illat. Besiettem a konyhába, Carol ott sütögetett bús arcal. Odasiettem hozzá és erősen megöleltem.
-Sajnálom, hogy így beszéltem veled!-suttogtam neki.
-Ne sajnáld!-mosolygott-Én voltam a hibás..-simogatta a hátam.
-Nem. Értem tetted!-szorítottam még erősebben. Nem érdemelte meg, hogy így bánjak vele.-Hmm.. Mit sütöttél?-néztem fel rá.
-A kedvenced. Nutellás palacsinta.-mosolygott rám. Nyomtam egy puszit az arcára, s megfogtam a hatalmas tányért tele palacsintával és leültem az asztalhoz.
Csak akkor tűnt fel, hogy Troy és James még mindig az ajtóban ácsorog mikor majdem elpusztítottam a tál felét.
-Nem esztek?-mosolyogtam rájuk. Egymásra vigyorogtak és levágódtak mellém enni.Mikor megettük az összes palacsintát eszembe jutott , hogy még eddzős ruhában vagyok. Upsz..
Felpattantam az asztaltól és felsiettem a szobámba. Ledobtam magamról a foci cuccom és fölvettem egy fekete shortot. A szekrényem aljáról előráncigáltam egy bő, fehér pólót és rávettem Abby pulcsiját. Apró neszt hallottam a hátam mögül; megpördültem és James huncut, egyben bűnbánó arcával találtam szembe magam.
-Te perverz retek!-ütöttem meg (kissé túl) erősen a karját.
-Hé, én.. Én most jöttem ide!-szabadkozott, de majdnem elnevette magát. Egy szemforgatás kíséretében elhagytam a szobám, és lerobogtam a nanappaliba. Kinyitottam a szekrényt és elővettem két nagyobb bőröndöt és egy sporttáskát.
-Segítetek?-néztem körbe. Válaszul elindultak mindhárman a szobámba, s én is felrobogtam a lépcsőn.. Leraktam a két bőröndöt középre, s elkezdtem bepakolni a ruháim. Carol és Troy a polcaimról kezdtek a sportáskákba pakolni. Nemsokára James ült le mellém s ő is elkezdte a ruháim pakolását. Megforgattam a szemem.
-Ki kérte, hogy pakold a ruháim?-kérdeztem tőle.
De ezt csak magamban mondtam, rajtam kívül senki sem hallotta. (Egy zizi naplója péeles 😂😏 szerk.)
-Mondtam már, hogy fennakad!-suttogta rám sem nézve. Sóhajtottam egy nagyot és megrántottam a vállam.
Eszembe jutott hogy egy kissebb kosárban vannak a fehérneműim a pólók alatti polcon. James majdnem észre vette azokat, de én fogtam a kosarat és fénysebességgel belevágtam-de persze fejjel lefelé khm..-a bőröbdbe.
-Ez mi volt?-nevetett halkan.
-Csak fordulj el egy pillanatra!-kértem. Szemöldökét felhúzva neködöntötte a fejét a szekrényajtónak. Gyorsan lekaptam a kosarat és ráterítettem a bőröndre egy nagy pulcsit.-Ok, megvagyok!-böktem meg.
-Azért..megnéznélek abban a fekete csipkében.-suttogta a fülemben. Beleborzongtam mentolos lehelletébe.
Mire feleszméltem, és eljutott a tudatomig, hogy mit mondott, görcsbe rándult a gyomrom. Nagyon rég éreztem ilyet...
Hirtelen ötlettől vezérelve pofon vágtam. Chh.. Csak gondolja, hogy pedomacit játszik itt nekem..
-Csak volt egy szúnyog az arcán!-mosolyogtam, mert mindhárman engem bámultak. Megrántottam a vállam, és folytattam a pakolást. A többiek feleszméltek a bámulásból és követték a példámat.
*3 órával később*
-Kész vagyunk!-dőltem arcal az ágyamra. Annyira el vagyok fáradva..
-Mi levisszük bőröndöket, addig búcsúzz el!- kacsintott James. Felálltam és Carol nyakába ugrottam.
-Hiányozni fogsz!-motyogtam a bulcsijába könnyes szemmel.
-Te is. De meglátogatsz nem?-nézett la rám.
-De.. Lekísérsz?-motyogtam továbbra. Nem akarok elmenni..
Carol elhúzódott tőlem és levonszolt a lépcsőn.
-Nem akarlak feltartani..-suttogta.-Szeretlek kicsim!-mondta mosolyogva.-Legyél jó hercegnő!-nevetett. Elmosolyodtam.
-Én is szeretlek! Szia!-mondtam majd kiléptem az ajtón. Carol integetett majd mikor beszálltam az autóba könnyes szemmek figyelt.
-Indulhatunk!-sóhalytottam.
YOU ARE READING
Foci hercegnő
Teen FictionSamantha Arthur a legjobb női focista az iskolában, s egyben a női focicsapat kapitánya. Gyakran kerül összetűzésbe a többiekkel, de ettől függetlenül igen népszerű. Majd egy nap váratlan események fordítják fel életét..