2. rész

584 31 0
                                    

Amint a vámpír kiszívta szegény lány vérét, vissza vitette szobájába pihenni.
Már majdnem hajnalodott mikor a lány észbe kapott...

-Mi történt? Szédülök! - megpróbáltam felkelni de az ágy visszahúzott!
Nagyon gyengének éreztem magam de most így belegondolok nem is csoda! Az a vérszívó majdnem kiszívta az összes vérem! Szorítottam össze a kezem.

- Ohh! Felébredtél? - mondta egy hang az ágyam mellől. Odanéztem és kit látok!
Sebastian!!!
-Mit keresel itt?! Nem volt elég a vérszívásból?!
- Nem azért jöttem nyugi! Tessék! Idd ezt meg! - adott nekem egy pohár vörös színű nem tudom micsodát! De a szaga nem volt valami jó!
- Ez meg micsoda?!
- Ez az ital fog neked segíteni hogy ne legyél vérszegény! Muszály lesz mindennap innod egy pohárral minimum!
Megkostóltam, és kiderítettem, hogy nem csak a szaga hanem az íze is szörnyű! Blah! Ezt kell meginnom minden nap!?
- Majd hozzá fogsz szokni! Nem kell rosszallóan rám nézni! Én csak jót akarok!
De most tisztázzunk pár szabályt!

1. Amikor szükségem van a véredre akkor vagy én jövök ide vagy valakit érted küldök!

2. Nem akarom hogy a kastélyban járkálj ezért mindig ebben a szobában leszel!
Ha kilépsz a szobából akkor megbüntetlek vagy mégjobban lecsökkentem a mozgástered!

3. Mindig idd meg ezt az italt mert nem akarom hogy vérszegény legyél! Szerintem
te sem akarod.

4. Ne csinálj semmi hülyeséget! Mindig tedd azt amit én mondok, és akkor talán megengedem, hogy ki gyere egy pontig a szobádból!

Ja és 5. Mindig valaki figyelni fog rád!

Ezeket vésd az eszedbe!!! Jut eszembe! Hogy tudd meddig mehetsz kirakok egy jelzőt!
Odament az ajtóhoz és a kezével húzott egy sötét vonalat.

- Most mennem kell! Majd késöbb jövök! - ezután elment én meg még mindig szédültem.
- Miért vagyok itt?! Mi történhetett velem? Félek! - elkezdtem könnyezni ami nem volt jó mert most már a fejem is fájt. Megpróbáltam felállni de visszaültem mert egy kicsit sötét lett a kép elöttem. Azután jobban körbenéztem a szobában, de nem tudtam mihez kezdjek. Odamentem ehez a kis tükrös asztalkához, és megnéztem magam.

- Szörnyen festek! Olyan vagyok mint egy zombi!
- Hékás! Nem kéne csúfolni senkit sem! - szólalt meg egy hang, de senki se volt a szobában!
Hátrafordultam de senki!
- Ki van ott?!
- Jaj! Elnézést most éppenséggel nem vagyok látható! De egy pillanat!
Egy alak jelent meg mögöttem én pedig leestem a székről ijedtemben!
- Ki vagy te!?
- Nem esett bajod?
- Nem de ki vagy te!?
- Az én nevem Lucifer! Egy szellem vagyok!
- Akkor te is egyfajta szörny vagy?
- Mondhatjuk így is!
- Szóval te figyelsz engem ugye?
- Nem egészen! Én csak épp errefelé sétáltam amikor meghallottalak! Ugye tudod hogy a közeli temetőbe van egypár zombi?
- Nem! Mer vannak!?
- Igen, és egypár megirigyelne téged, hogy milyen csinos vagy!
- Ohh! Ez kínos!
- Most mennem kell mert vár a munka! Talán később még bejövök!
Ezzel a mondattal át is ment az ajtón! Én meg csak a sokk hatására ledöbbentem!
Most komolyan! Mi nincs ebben a kastélyban?!

Folytatása következik!

Egy vámpír fogságábanWhere stories live. Discover now