2.rêsz

775 18 4
                                    


"Durcásan visszaültem a helyemre amíg ő nevetett rajtam.Hát mit ne mondjak a testvéri szeretet köztünk is megvan."

A sorozat nem nagyon kötött le ezért rádöltem Will mellkasára.Eleinte azt hittem,hogy szivatásból arrébb ül de nem így tett,inkább átkarolta a vállam.Fáradtnak éreztem magam ezért úgy döntöttem,hogy pihenek egy kicsit.Hát a "pihenek egy kicsit" kijelentésemet nem úgy gondoltam,hogy 3 órán keresztül alszok.
-Kiara ideje lenne végre felkelni mert már kicseszettül zsibbad az egész testem.-
-De olyan kényelmes,nem akarok.-
-Azt elhiszem hisz egy ilyen király csávónak mint én,sőt ilyen izmos testnek nem lehet ellenállni.-
-Azért ennyire ne vidd túlzásba.- forgattam meg a szemem mire ő röhögni kezdett.
-Na gyerünk szépség.-
-Szóval úgy gondolod,hogy szép vagyok?-
-Én azt egy szóval sem mondtam.-
-De az előbb mondtad,hogy szépség.- mondtam fölényesen.
-Ne fordítsd ki a szavaimat.-
-Én?De hisz te mondtad az előbb!.- kezdtem el nevetni.
-Szóval így játszunk?-
-Miből gondolod,hogy ez játék és nem háború.- kérdeztem elfojtott nevetéssel.
-Ohh szóval háborút akarsz,hát akkor megkapod.- állt fel majd eltűnt a lépcsőn és mikor újra megjelent az xbox volt a kezében rajta két konzol és három CD.
-Úgy látszik ez egy komoly csata lesz.- a kanapén vártam,hogy összekösse a tv-vel és megkapjam a saját konzolomat majd kezdődjön a csata.
-Mit szólnál egy fogadáshoz.- kérdezte önelégülten majd átadta az egyik konzolt.
-Hmm...mi a tét?-
-A győztes kérhet valamit a vesztestől.-
-Legyen de utána nem akarom azt hallani egy hónapon keresztül,hogy egy CSAJ vert el.-ördögi mosoly jelent meg az arcomon.
-A helyedben vigyáznék mert egy erős játékossal van szerencséd megütközni.-
-Az erős játékos viszont számítson arra,hogy nem adom fel könnyen.- A játék elindult és kezdetétt vette a csata.Mind a ketten kemény ellenfélnek számítottak a másiknak.Több mint egy órája játszunk de még mindig ugyanannyi az állás.
-Add fel Kiara,úgysem fogsz nyerni.-
-Elmondom apának,hogy megint felhoztál egy kurvát és engem is belevontatok.-meglepődve fordult felém ami elég volt ahhoz,hogy megöljem a játékban.
-Én nyertem!!-ugrottam fel a kanapéról és röhögtem Will arckifejezésén.Mikor láttam rajta,hogy kezd visszatérni az 'élők' közé a lépcsőhöz rohantam és már majdnem fent voltam mikor meghallottam,hogy utánam kiabál.
-Inkább elmenekülsz?Na várj csak ezért még elkaplak.-
-Nem menekülök csak visszavonulok.- nyújtottam ki rá a nyelvem és mentem tovább a szobám felé.

Reggel az telefonom csörgésére ébredtem majd az éjjeliszekrényen tapogatva a készülékért nyúltam.
-Uhmm...Baszki már 7:30-van?!- gyorsan a fürdőszobába rohantam és elvégeztem a reggeli teendőket majd futottam fel a szobába.Na akkor ünneplőt elő.Mikor sikeresen elkészültem a táskámat a hátamra kapva rohantam le a konyhába.
-William.- kiabáltam neki mert nem láttam sehol.Nem válaszolt így gondoltam még alszik ezért bementem a szobájába.Ahogy bementem megláttam,hogy igazam volt és még tényleg alszik.
-Will kérlek ébredj.El kéne vinned a suliba mert már lekéstem a buszt és a következővel nem érek be időbe.-
-Így jártál.-
-Kérlek.-Jó 10 percig hisztiztem mire felállt az ágyból és a szekrényéhez lépett.
-Esetleg kimész vagy végig nézed ahogy átöltözök?-
-Ja.Persze.Bocsi.- Kimentem az ajtó elé és vártam,hogy elkészüljön.5 perc múlva végre kilépett és mentünk a garázshoz,ahol egy fekete motor állt.

Will felült majd előrébb csúszott,hogy én is rá tudjak ülni.Átlendítettem egyik lábam majd átkaroltam a derekát,hogy út közben ne essek le.
-Ezt vedd fel.- nyújtotta felém az egyik fekete sisakot,miután elvettem tőle ő is magára kapta a sajátját miközben én újra átkaroltam és már indultunk is.5 perc volt még hogy elkezdődjön az ünnepség mikor leparkolt.
-Parancsoljon hölgyem,de ezért még kárpótlást kérek.- Levettem a fejemről a sisakot, gyorsan megöleltem majd siettem be.Míg be nem értem sokan megbámultak,de nem érdekelt.Rebekát kerestem a tekintetemmel és mikor megtaláltam mosolyogva ültem le mellé.
-Késtél csajszi.-mosolygott ő is.
-Úgyis az ünnepséggel kezdünk.- rántottam meg a vállam és az igazgatóra néztem aki már elkezdte a beszédet.

Ennyi lenne a 2.rész remélem tetszett :D.

Testvérből szeretőWhere stories live. Discover now