Trónok Harca (GoT)

Part 1- A felszabadítás

Daenerys Meerenbe jött... Ennek hirét én is meghallottam. Én más voltam mint a többi rabszolga. Hozzájuk csatlakoztam mert nem volt választásom. De nekik? Nekik nem volt semmi.

Vártam ...vártam ,hogy jöjjön valaki aki egyszer elvisz innen. A Sárkányok anyja távolról is lenyűgözött . Példakép volt számomra ...a semmiből érte el azt amije ma van.
Az Úrnő fogadott mindenkit ,miután felszabaditotta a rabszolgákat. Én következtem hát.

-Mi a Neved?
Kérdezte tőlem és letérdeltem elé ...alig mertem ránézni...nemtudtam ,hogy szabad e.
-Ne félj tőlem...
Mondta és kék szemei visszanéztek rám ahogyan pillantásunk találkozott. Félmosolyogtam. Ahogy ránéztem melegség fogott el. És bíztam benne...már most.

-Sandra vagyok Úrnőm .
Feleltem ránézve majd a mellette állókra emeltem tekintetem. Lassan felálltam. És megpróbáltam azt amire vágytam.
-Hadd szolgáljalak téged... Engedd hogy megvédjelek. Engedj közeledbe és nem fogsz bennem csalódni.

-Ugyan miért tenném?
Kérdezte és hirtelen nem jutott más egyéb az eszembe csak a lopás.

-Be tudok olvadni felség. A Vastrónt akarod...tudom honnan jöttél és hová tartassz. Segithetek benne neked... Nemtudom ki vagyok. Régóta nem érdekel. Magamat láttam el. Magam loptam ,tanultam mindent. Olvasni írni is tudok.
Láttam rajta hogy nem érti hogy akkor miért vagyok rabszolga így megemlitettem neki.

-Jómagam csatlakoztam a rabszolgákhoz. Mert feladtam. Feladtam azt hogy nincs senkim. Feladtam azt hogy egyedül nemtudom magam fenntartani. És tudtam hogy eljössz Úrnőm. Sokat tanultan a házakról. Az ott melletted megölte az apját. Elárulta őt a saját családja...szánalmas szomorú sors. De most itt van és segít.

Néztem Tyrionra akit eléggé meglepett hogy tanult ember vagyok.

-Mennyi idős vagy?

-20 . Felség.
Mondtam s ő végigmért.

-Most távozz. Meghozzuk feletted az ítéletet és szólunk amint készenállunk sorsodról.

Mondta én meg meghajoltam és bizakodóan néztem vissza rá. Miután kimentem imára kulcsoltam a kezem és bíztam abban hogy kémkedhetek. Hisz ehhez értek. Az éj leple eltakarja sötét ruhám. Jól tudok harcolni és ijjazni. Halkan csendesen töröm meg a száraz füvet . Soha nem buktam még le. Eljött az idő kb fél óra után visszahivott a Sárkányok anyja ,a rabszolgák felmentője ...a nő aki Viharban született. A szivem a torkomban dobogott...majd láttam hogy semmilyen tedtőr nincs mellette. Az a makulátlan is kiment aki bekisért.

-Úrnőm !

Estem térdre s megcsókoltam kezét

-Tudom hát sorsodat... Kérlek...állj fel.
Majd leült a Trónjára a piramis szivében . Erős jellem volt ,pedig még nem mondhatni tapasztaltnak.

-Mondom mi lesz a dolgod. Ezt a ruhát veszed fel. Tolvajoké volt. Csakis éjjel mozogj. És óvatosan. Kapsz egy csónakot ...utána bebizonyithatod képességed...magadra maradsz odakint. Ha elértél Királyvárba küldessz egy baglyot. Onnantól hogy ott vagy ,mindennap. Elöször kintről szemlélődsz ...majd beivódsz...a család jóbarátja leszel és amikor itt lesz az idő lerohanjuk őket.
Bólintottam és átöltöztem. Tyrion jótanácsa Jaime volt. Azt mondta szereti a szépnőket de nem jobban mint a nővérét...

~~ The End of Part 1 ~~