Trónok Harca (GoT)

Part 3- Beépülve

Miután megfürödtem, gyönyörködtem a kilátásban . Tettszett a hely...csak az Uralkodó nem. Kicsit kimentem sétálni egy füves részhez a vár mögé majd elértem egy elhagyatott helyre. Számomra volt az. Pedig ez az a helyszin volt ahol Bronn képezte ki Jaimet. A viz megnyugtato látványt nyujtott. De valaki figyelt. Egyáltalán nem bujkált. Jaime közeledett.

-Cersei keresni fog. Hamarosan a szolgálatába kell hogy állj.
Mondta nyugodt hangnemben . Félvállról pillantottam rá. Majd megfordultam , s láttam rajta ,hogy tetszik neki a látvány. Szemeiben szomoruságot láttam. És kételyt hogy kiben bizhat.

-Csak ezért jöttél?
Feleltem hidegen de tekintetem kedves volt.

-Nem. Igazábol...elegem van ...tudod?
Ült le a szikla szélére és én is. Szemben volt velem kicsit távolabb.

-Hallgatlak...

-Szerettem Cerseit...de ő most Euronhoz fog hozzá menni. Mintha ő eldobott volna magától. Már nem szeret. 

Láttam rajta az összetörtséget. Felálltam hát és elé álltam.

-Tudod ki küldött? ...

-Sejtem. Valahogy egy hang azt súgja...te segiteni jöttél. Vigyázz Cerseijel. Ha én átlátok rajtad akkor ő is. Bár ... Biztos ezért osztott be magához. Tyrion hogy van?

Kérdezte tőlem és leggugoltam. Jaime okos volt . de őt nem is akartam átvágni. csak a nővére a zavaró tényező.
-Jól van és idetart Daeneryssel akinek mindent köszönhetek. Jaime...segitened kell... Köztünk kell hogy maradjon ez. Rendben?

-Rendben.

Mondta bár még féltem abban hogy megbizzak benne . Kellett egy közös élmény ,hogy tudjam betartja e az igéretét. Cersei katonáját láttam. A Hegyet. 

-Úramisten ...

ijedtem meg ,hisz az a férfi képes egy újjal is ízekreszedni. Jaime megfordult és lehasalt. Lehúzott engem is. 

-Cssshhhh

mutatta újjával a szája elött s kék szemeibe néztem,de nagyon féltem. Kezét a számra tette ,és ő is nyelt egy nagyot.  A Lélegzetünk megakadt és nagynehezen elment a Hegy. Fellélegeztünk mikor eltávozott. Ha most észrevett volna minket akkor Cersei féltékenységből akár most megöletne. A szivemhez kaptam és letettem homlokom a földre. 

-Azt hittem végünk...

szinte remegtem a félelemtől. Jaime rámnézett . és megfogta a kezem. 

-Nyugi ...lovag vagyok.Nem hagytam volna hogy bántson.

-Hahahah kérlek ne nevettess. Tőle?tőle ne haragudj ne vedd gúnyolódásnak de tőle nem tud senki megvédeni. 

-Ha  ennyire ismersz minek ismerkedni ...légyszi mesélj az életemről. Mert úgy tűnik te jobban ismersz mint én magam. 

Mondta cinikusan . és én addig feltápászkodtam.Leporoltam magam.

-Ismerlek ...legyen elég ennyi ...tudom... hogy...tudom hogy ártatlan vagy...

-Tényleg??és mégis miben?

-A Királyölő névben. 

Láttam rajta hogy meghökkent és közelebb jött hozzám.

-Ez mégis mit jelentsen?Honnan tudod ezt? 

kérdezte idegesen és megragadott kezeivel

-Mint mondtam mindent tudok. 

-Ki vagy te?