Ez csak egy álom? [BTS Jikook FF/BEFEJEZETT]

*Tae, kelj fel...*

~Jungkook szemszög~

Reggel arra keltem, hogy Tae mocorog mellettem. Felé fordultam. Még aludt. Viszont könnyes volt a szeme. Mocorgott és folytak a könnyei.

-Tae, ébredj- kezdtem el keltegetni, de nem akart felkelni

-Anyuu!! -kiabáltam kétségbe esve anyámnak

-Mondd- rohant fel

-Tae nem kel fel. -néztem rá segítséget kérve

-Tae. Ébredj. -kezdte el ő is keltegetni

-Mi ez a kiabálás? -jött be álmosan a húgom.

-Jungkook vidd ki Krystal! -utasított anyám

-Mi van itt? -jött be Hoseok

-Tae nem kel fel. -sírtam

-Mivan? -rohant oda az ágyhoz.

-Jungkook vidd ki a húgod. Hoseok hívd a mentőket.

Kivittem a húgomat az udvarra. Nem bírtam nézni. Nem történhet ez velem. Nem veszíthetem el. Nem.

-Jungkook. Te sírsz? -állt meg a kapu előtt Jimin

-Krystal, engedd be.

-Mi a baj? -ült le mellém a lépcsőre

-Tae nem kel fel. Anyámék hívták a mentőket. -sírtam egyre jobban

-Micsoda?? -akadt ki

-Jimin, ugye nem lesz baja? - néztem rá reménykedve

-Nem. -karolt át, de éreztem, hogy ő se biztos a dologban.

-Krystal, maradj itt. -szóltam rá, mivel már befelé tartott.

A mentők nemsokára megérkeztek. Betették V-t az autóba és elvitték. Az anyukája kocsival ment utána. Anyukám felhívta és egyből ide sietett. Miért csinálj ezt velem Isten? Nem lehet igaz.

~Jimin szemszög~

Nem tudom felfogni, hogy Taeval mi történt. Nem tudok róla semmit. Csak annyit, hogy sírt álmában és nem tudták felkelteni. Azóta nem hallottam róla semmit. Viszont Kookról se. Remélem nem csinál magával semmit.

(Teló besz.)

-Szia Hopi.

-Szia Jimin.

-Jungkook?

-Még mindig be van zárkózva. Nem iszik, nem eszik, nem beszél senkivel. Kezdek aggódni érte.

-Vigyázz rá kérlek. Ne hagyd, hogy hülyeséget csináljon. Jó?

-Vigyázok én rá.

-Köszönöm.

-Viszont Tae már kereste Jungkookot. De viszont a telójához se nyúl. Nem engedték még haza Taet, de már jól van. Szerintem ő is aggódik már érte.

-És tudni, hogy mi volt a baja?

-Hát elvileg azért, mert ugye beverte a fejét. És valami olyan rész sérült meg. De már semmi baja. Hála Istennek. Már csak Kookieval kéne kezdeni valamit.

-Tudja, hogy Tae már jól van?

-Nem hiszi el senkinek. A telefont se fogadja el. Teljesen magába fordult.

-Nem lesz ennek jó vége. Van egy olyan érzésem.

-Hát ha így folytatja akkor nem.

-Szerinted rám hallgatna.

-Biztos, hogy nem. Senkire. Ha a húgára nem hallgat, akkor senkire. Tudod, hogy a húga a mindene.

-Tudom.

-Mist viszont megyek. Rá kell vennem, hogy ebédeljen. Bár tudom, hogy ez ma se fog menni.

-Nem értem miért jó ez neki.

-Én se. Majd később beszélünk. Szia.

-Szia.

Én megölöm magam, ha valamit csinál magával Jungkook. Nem bírnám elviselni.

~Hoseok szemszög~

Nem tudom sehogy se ki rángatni Kookot a szobájából. Nem hajlandó elfogadni a kaját se. Anya azt mondta, ha így folytatja orvost hív hozzá. Nem is értem, hogy miért nem fogja fel, hogy Tae már jól van. Még vele se akar beszélni. Azt hiszi csak hazudunk. Baj lesz még ebből.

-----------------------------------------------------------

Sziasztok!! Itt az új rész. Remélem tetszik.

ByeBye ;) <3