művészeti múzeum

é

már a házad előtt áltam vagy 10 perce. alig vártam hogy lássalak. talán féltem volna be menni?
végül be mentem. kopogtattam az ajtóra. anyukád nyitotta ki.
furálta, hogy még soha nem látott itt nálatok.
"Zoe, vendégét nem vártál?" kiabálta az anyukád.
"de!" elkiabáltad magad és le szaladtál a lépcsőn.
"szia Sam!" köszöntél.
"szia." mosolyogva vissza köszöntem.
és tudod mi lett ezután? jobban nem is végzőthetett volna. meg csókoltuk egymást ott a festményeid között. annyira szeretlek, Zoe.