Right or Wrong

IV. Fejezet

"Vannak olyan álmok, amelyekből nem lehet felébredni."
- Anthony Ryan

Meglepődve nézett, aztán a cipőjét kezdte tanulmányozni.

-Szóval elmondták.

-Igen, mert te "elfelejtetted" megemlíteni.

-Nem véletlenül.

-Oh, tényleg? Akkor mi volt az oka, hogy eltitkoltad, hogy az előző bétáidat megölted? Mi a kifogásod ez ellen?

-Mert meg akartalak ismerni! - kiabált rám dühösen. Kissé megijesztett, de inkább meglepett a kijelentése. - Nem akartalak az első percben elkergetni magamtól! Tiszta lappal akartam veled kezdeni! Ha az első találkozásunkat azzal kezdem, hogy kinyírtam az elődjeidet, szerinted eljöttél volna velem bárhova is?

Egy valamit tudtam: igaza van. De ezt sosem vallanám be neki, nem érdemli meg. Inkább nem válaszoltam, csak némán álltam vele szemben. Erre kirontott az ajtón és dühösen becsapta, a hangtól összerezzentem.

-Neked is szia - mondtam. Lehet, hogy hallotta. A szarkazmust használom védelemnek. Életem során építettem ki, hogy leküzdjem a sérelmeket, amiből nem volt kevés. Ez afféle pajzs.  

A sokktól elment az étvágyam. Visszafeküdtem az ágyba, egy darabig forgolódtam, aztán elnyomott az álom.

**
Rémálmom volt. A suli könyvtárában álltam.

Körbenéztem, és két vérfarkast láttam verekedni. Mögöttük az asztal törötten feküdt a földön. Közelebb mentem, odaálltam melléjük.

A vörös szemű vérfarkas megadóan feküdt a lépcsőn, miközben rajta ült a másik. Megállíthatatlanul vagdalta a karmával. Az alfa meg kénytelen volt keresztbe tett karokkal védeni magát. Hirtelen elakadt a lélegzetem. Felismertem őket, a farkas énjükön át. Scott és Liam.

Felkiáltotta és futottam, hogy szétválasszam őket. Megragadtam Liam vállát. Meglepetésemre a kezem átnyúlt a fiún, mint valami szellem. Hátráltam. Nem tudok közbeavatkozni.

Mason rontott be az ajtón, a madárberkenyét félresöpörve.

-Liam! Liam! Liam!LIAM! -kiáltotta. Liam a legjobb barátja hangjára feleszmélt, és lassan megfordult. - Mit művelsz? -kis csend következett be. A vérfarkas ránézett véres karmaira, a tekintete azt kérdezte: Mit tettem? - Meghalt. Hayden pár perce meghalt.

Liam letörten futott ki az ajtón. Fájdalmas arcán megesett a szívem.

-Scott, mi történt? - segítette fel Mason Scottot. Lassan beszélt, próbálta felemészteni a történteket.

-A szuperhold az oka. - felelte gyengén a srác. - Ez csak...

-... rossz időzítés. - rontott be Theo. - Most komolyan? Nem várhattál volna 5 percet? - Azzal belevágta Mason fejét az asztalba, aki felnyögött és ájultan földre zuhant.

Odafutottam a fiúhoz. Letérdeltem mellé és megvizsgáltam, de kézzel nem értem hozzá, nincs értelme. Nem volt súlyos sérülesé, megkönnyebbülten felsóhajtottam. Elszörnyedve néztem tovább az eseményeket.

-Nem baj. - nézett rá a karmaira Theo. - Így is el tudom intézni, amiért jöttem.

-Liammel akartál megöletni, de ez nem sikerült. - mondta még mindig farkasként Scott. - Ezért te magad jöttél.