White Raven

Siker

-Azta..... Ez nagyon tetszik ...... Köszönöm. - Mondta Jooheon és közben  mosolygott rám......most mosolygott rám először. Olyan gyönyörű....... sokkal szebb élőben mint ahogy a videókban és a képeken láttam.
      

 -Végeztetek már???-szólt hozzánk Kihyun.

-Igen pont most véeztünk.- mondta Jooheon. A többi visszajöttek és előttem félkörbe álltak. 

- Ugye már tudod, hogy ki milyen démon -kérdezte Hyungwon.

-Igen azt már tudom.- feleltem.

-Akkor most elmagyarázzuk, hogy hogyan tudsz átalukulni a démoni alakodba. Lehet, hogy neked ez egy kicsit nehezbb lesz mivel egy részed angyal. - magyarázta Minhyuk.

-Annyi lenne az egész elmélete, hogy koncenráni kell egy olyan dologra ami egy démoni dologhoz vagy egy démonhoz kötődik és arra, hogy te is olyanná akarsz válni.......viszont ez gyakorlatban viszont ez sokkal nehezebb. Ennek egyszer kell sikerülni és utánna már olyan lesz mintha mindig is ment volna. - magyarázott Hoseok.

-Értem.

-Kipróbálod vagy inkább majd később és ugorjunk a fegyverekhez?- kérdezte Shownu.

- Nemtudom ..........lehet, hogy kipróbálom........hátha. -Mondtam félve. Eléggé izgultam mert nem tudtam, hogy milyen ez az egész. Lehet, hogy hülyét csinálok magamból vagy elsőre sikerülni fog. És ez egyáltalán milyen érzés kellemes, fájdalmas???

A fiúk rám néztek, hogy kezdenem. Lehunytam a szemem és elkezdtem gondolkozni, hogy vajon mi legyen az a démoni dolog vagy kicsoda.............igaz az egész életem egy hatalmas démoni dolog. Tehát az életem egyik legbalszerencsésebb pillanatára gondoltam. Arra amikor elvesztettem a "szüleimet".

Egy ideig csukva tartottam a szemem aztán kinyitottam mert semmilyen  változást nem éreztem. Ránéztem a többiekre ők viszont csak rázták a fejüket, hogy eddig semmi különös nem történt.

-Szerintem gondolj valami másra. -mondta Minhyuk -igaz....fogalmam sincs, hogy mire gondoltál de lehet, hogy azzal van a gond. 

Megint lehunytam a szemem. De most fura módon nem kellett gondolkodnom mert rögtön az eszembe jutott valaki. Az pedig Minhyuk volt. Nagyon erősen koncentráltam rá . Még mindig semmi .......menni fog ez valaha is nekem?? Ezek jártak a fejemben. Már nyitottam volna ki a szemem amikor elég furán kezdtem el érezni magam. Fájt a fejem ........meg igazából mindenem. 

A szememet nem bírtam kinyitni. Éreztem ahogy ide oda dülöngök és hirtelen minden elmúlt .............igazából ez az egész kb. fél percig se tarthatott de nekem sokkal többnek tűnt. Kinyitottam a szemem és körül néztem és láttam, hogy Minhyuk a karjai között tart nehogy elessek mert az előbb igen szédülős hangulatomban voltam. Gyorsan ellöktem magamtól és elhátráltam tőle. De ekkor vettem észre, hogy a többiek csodálkozva néznek.

-Raven ..........Sikerült!!!!- kiabálta Hoseok.