Hello Kempf!

1. Rész

Korán reggel a szüleim keltettek, hogy a költöztető autót felpakolták, és már csak arra várnak, hogy az ágyakat is feltegyék, amin éjjel aludtunk. Így nagy nehezen ki keltem az ágyból, és elindultam felöltözni. Tegnap este csak csak gyors kikaptam a bőröndből pár cuccot, ezek szerint egy fehér rövid nadrágot és egy szürke TLC Bikes toppot sikerült kivenni. Miután felöltöztem lefutottam a konyhába, hogy apuval be írjuk a GPS-ekbe az új ház lakcimét. 
Miután ezt is nagy nehezen megoldottuk, megfogtam a táskám, amibe beledobtam a maradék cuccom, majd elköszöntem anyáéktól. Én a saját autómmal megyek, mert a szüleim még valamit elintéznek. Az ajtóban még anyukám utána kiabált.
- Kicsim! Nálad van az új ház kulcsa?
- Igen, nálam van! Majd ott találkozunk, sziasztok!
- Szia! - kifele menet szóltam a költöztetőknek, hogy a szüleim mindjárt jönnek és akkor indulhatnak, majd megfogtam a kutyáim, és  elindultam a szeretett kis autómhoz, ami egy Alfa Romeo Giulia. Anyáéktól kaptam, hogy megkönnyítsék az egyetemre járásom.Beengedtem a két kutyát a kocsiban található kenelbe, majd beültem a kocsiba. Indulás előtt csatlakoztattam a telefonom a kocsihoz, hogy ne a rádiót kelljen hallgatnom útközben. Majd mikor ez sikerült, bekötöttem magam, elindítottam a kocsit és neki vágtam a kicsit sem rövid útnak.

~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~

Körülbelül a Monorierdőnél járhattam mikor a telefonom csörögni kezdett. Mivel a telefonom a műszer falon volt így gyorsan oda nyúltam érte. Látva hogy Tomi hív egyből felvettem.
- Na szia! - köszöntem
- Hát hogy van az én kedvenc unokahúgim?
- Nem szeretem ha ezt mondod, ilyenkor mindig akarsz valamit.
- Most csak kérdezni szeretnék valamit.
- Na mit szeretnél kérdezni?
- Hol vagy? Mikor érsz ide?
- Úton. Miért?
- Azon belül?
- Most érek ki Pilisről.
- Mennyi idő míg ide érsz?
- Nem tudom.
- Siess, légyszíves!
- Miért? Történt valami?
- Igen.
- Mi?
- Anyám kijelentette hogy addig nem enged motorozni míg ide nem érsz, és most nem tudok mit csinálni.
- Hát figyu, próbálok sietni, de már így is jóval többel megyek, mint kellene. Kb. 2 óra és ott leszek. Addig menj át valamelyik haverodhoz. Aztán ha kiértem Csabáról felhívlak.

- Oda menjek hozzátok?

- Hát ha szeretnél, gyere nyugodtan. A címet majd elküldöm, úgyis megállok egy benzinkútnál.

- Oksi. Na lerakom nem akarlak vezetés közben zavarni. Szia.
- Szia.

~~~~~~~~~2 órával később~~~~~~~~~

2 perce hagytam el Békéscsaba végét jelző táblát. Tomit ismerve kell fél óra mire valahonnan elindul, így a telefonomért nyúlva felhívtam.
- Szia, na hol vagy? - kérdezte
- Kb. 2 perce értem ki Csabáról, oda jössz akkor?
- Hát megígértem, nem?
- De. Na lerakom. Pá!- elköszöntünk egymástól, és leraktuk a telefont.
Csaba és Gyula közt csak úgy 3 embert küldtem vissza az anyjába a vezetési tudása miatt.
Gyulára beérve elkezdtem figyelni a GPS-est hogy tudjam merre is kell mennem. Kettő utca volt már hátra, amikor a pályák felöl majdnem kitekert elém két srác. Mivel nem mentem gyorsan, még időben megtudtam állni. Ők is megálltak, majd egy bocsánat kérés után megvárták, hogy tovább hajtsak.
Időközben oda értem a ház elé, és beálltam a kocsi behajtóra. Az autóból kiszállva felhívtam Hámorit hogy hol van, mert arról volt szó, hogy mire ide érek itt lesz a ház előtt. Miközben szálltam ki megállt a szomszéd ház előtt a két bmx-es srác.
- Merre vagy?
- Ide értél?
- Nem baszod.. Csak gondoltam felhívlak. Na de most komolyan. Hol vagy?
- Futok. Fél perc és ott vagyok. - mondta majd letette. Épp nyitottam volna a csomagtartót, hogy ki vegyem a táskáim, meg a bmx-em mikor meghallottam hogy valaki a nevemet kiabálja. Néztem minden felé, de senkit sem láttam. Egyszer csak kivágodott a szomszéd kapu ajtaja, hallottam még egy "húzz előlem Patrik"-ok, és megláttam az én szeretett unokabátyám. Akit meglátva elkezdtem futni felé, ahogy elé értem egyből felkapott, és pörgetni kezdett.
- Szia! - köszönt mikor végre lerakott
- Hali! Segítesz bepakolni? - kérdeztem miközben elindultam a kocsim felé
- Aha. Várj..
- Mi az?
- Az a te kocsid?
- Nem a szomszéd nénié.. Persze hogy az enyém - nevettem, Tomi még mindig csak nézett rám mint aki nem hiszi el- Ezt kaptam anyáéktól szülinapomra. Ezzel segítik majd az egyetemre járásom.
- Nem is tudtam, hogy ezt kaptad. Apud nekem más kicsit mondott. - röhögött - Na mindegy, pakoljunk ki. - mondta majd a csomagtartót kinyitva elkezdte kiszedni a cuccokat. Mivel a bmx-em nem fért be egybe, így szét szedve egy táskában volt a csomagtartóban, de persze ezt a nem tudta és megfogta mire én rászóltam.
- Tesó arra a táskára úgy vigyázol most mint az életedre.
- BMX?
- Az, és most minden új rajta úgyhogy vigyázz rá. - mondtam miközben a távirányítóval kinyitottam a kaput. Kiengedtem a kutyákat a kocsiból, majd megfogtam egy bőröndöt, meg a bmx-em és elindultam befelé. Pont beléptem a kapun, mikor egy mopsz futott el mellettem, egyenesen a kutyáim felé. A kis kutya ahogy rájött hogy idegen területen van elkezdett futkosni. Engem nagyon nem zavart, és ahogy nézem a kutyákat sem. Felmentem a teraszra, ott a bmx-em leraktam, majd a bőröndel a kezemben kinyitottam az ajtót. Mivel anyuékkal azt beszéltük, hogy ha majd ők is ide érnek akkor választ mindenki szobát. Már vártam hogy ide érjenek mert, már szeretnék kipakolni. Ahogy lepakoltam elindultam kifelé, hogy a többi cuccot is bepakoljam. A kis mopsz ami előbb beszabadult az udvarunkra, most a bejárati ajtó előtt ül, és nézelődik. Mellé érve felvettem, mire ő nyalogatni kezdett, majd később "röfögni". A nyakában volt egy biléta, amire a Csumpi név volt rá írva. Szememmel megkerestem a kutyáim, akik már a teraszon lévő ágyukon feküdtek. Gondoltam kimegyek megkérdezem a Tomit hátha tudja hogy kié a kutyus. Az utcára kiérve meghallottam hogy valaki a kutyus nevét kiabálja. Ahogy körbe néztem megláttam egy kb. velem egyidős fiút. Látszott rajt hogy kétségbe van esve hogy merre van a kutyája, de ahogy meghallotta a kezemben lévő kutya "röfögését" egyből felénk fordult, és amint látta hogy a kutyája itt van a kezemben és jövök ki vele a kapun, elindult felénk, én pedig megvártam míg oda ér.
- Ő a te kutyusod? - kérdeztem rá a biztonság kedvéért.
- Igen. Hol volt? - kérdezte miközben oda adtam neki Csumpit, aki boldogan kezdte nyalogatni gazdája arcát.
- Körül nézett kicsit az udvaron.
- Bocsi hogy bement.
- Jaj, semmi gond. Aranyosan futkosott kicsit a kutyáimmal, aztán leült az ajtó mellé.
- Hány kutyád van?
- 2. Egy fél éves mopsz, és egy 1 éves Amerikai Staffordshire. De hülye vagyok, még be sem mutatkoztam. Hámori Adrien vagyok, de csak Ada
- Kempf Zoltán, de csak Zozo. Most költöztök ide?
- Igen. - mondtam és elkezdtem figyelni Tomit aki aki már üres kézzel sétált ki a házból. Mellénk érve megszólalt.
- Kipakoltam a csomagtartót.
- Baszki. Bocsi hogy nem segítettem, eskü kiengesztellek ezért. Csak Csumpi bejött az udvarra a Zozo meg pont kereste aztán kihoztam neki.
- Nem haragszom meg, ha sütsz nekem olyan finom brownie-t. Legalább eggyel kevesebb ember akit be kell mutatnom. Viszont fel kelleném hívni anyut hogy, te ide értél. De nem tudom hol a telóm. - mondta majd elkezdte át kutatni a zsebeit. Már a 3. zsebét kutatta át, mikor Zozo kihúzta a zsebéből a telefont.
- Ja, tessék. Pont kiakartam hozni neked mert hívott anyud, mikor megláttam hogy a Csumpi nincs meg.
- Na baszki. Mindjárt kinyírnak. - nevetett. - Egyszerre fel kellettem volna hívni ahogy ide érsz, de elfelejtettem.
- Gratu, na hívd. - míg ő felhívta a keresztanyum, addig mi Zozoval beszélgettünk. Kb. 5 perce beszélgethettünk mikor megkérdezte hogy nem megyek -e addig be hozzájuk míg a szüleim ide érnek. Igent mondtam, legalább addig sem az üres házban ülök. Még gyors befutottam bezártam a házat, öntöttem vizet a kutyáknak, meg egy kis tápot, majd a kaput bezárva elindultam a szomszéd kapu felé. Mire ezekkel végeztem addigra a Tomi is letette a telefont. Oda jött hozzánk, mi pedig mondtuk neki hogy addig bemegyünk hozzájuk míg a szüleim ide érnek. A kapujuk előtt jutott eszembe hogy nem zártam be a kocsit.
- Egy pillanat és jövök. - mondtam a fiúknak, mire ők bólintottak és a kapu ajtóban végig nézték hogy miért megyek vissza. A kocsiból kivettem a kulcsot, majd egy gombnyomással lezártam az egész autót. Ezután vissza mentem a fiúkhoz. - Megvagyok.
- Az a te autód? - kérdezte Zozo miközben az autót nézte
- Aha - mosolyogtam rá
- Én asszem szerelmes lettem az autóba. - mondta - Nem cserélünk?
- Majd néha vezetheted, de neked nem adom. - mondtam, majd elindultam utánuk. Az udvaruk nagyon szép, és tágas volt. Volt egy kis terasz féle, egy garázs, és egy ilyen kiülő féleség . A garázsban kettő fekete Alfa Romeo állt. A teraszon pedig éppen a két bmx-es fiú ült, és pont nevettek valamin. A fiúk Csumpit letéve elindultak feléjük, így én mentem utánuk. Melléjük érve Tomi megszólalt.
-Srácok ő Ada az unokahúgom. Ada, ő Patrik, és Imi.
- Sziasztok! - köszöntem
- Hali. Kempf Patrik vagyok. - nyújtotta a kezét a barna hajú, szemüveges fiú.
- Szia! Góg Imi. Bocsi, hogy majdnem kitekertünk eléd. - nyújtotta a kezét a másik fiú is.
- Nem gond, de figyeljetek jobban, nem biztos hogy más meg tud időben állni.-leültünk a fedett részre és egészen estig beszélgettünk mindenről. Este 7kor már úgy voltam vele hogy most már fel kellene hívni a szüleim, hogy hol vannak már. Mint kiderült 2 órája dugóban ülnek Monornál, és nem látják sok esélyét annak hogy ide érnek még ma. De mivel minden bútor ott van velük együtt a dugóban, így még csak az ágy sincs a házban, úgyhogy a Tomiéknál kell aludnom. Tominak szóltam hogy úgy néz ki náluk alszom. Az egészre annyi volt a válasza hogy akkor várunk, mert volt olyan ügyes hogy lakás kulcs nélkül jött el, a szülei pedig elmentek, úgyhogy majd hívják mikor ide érnek.

Hello, mindenki! Meghoztam az első részt, remélem hogy mindenkinek tetszeni fog.😁 Ha van időtök akkor a kommentben hagyjatok valami jelet, hogy tetszett - e. ☺️😊👍