4.0

48 3 5
                                    

Mondom egy kicsit vártam az estét. És ugy érzem már is bele szerettem Jacoba. Tudom most azt mondjátok hogy " Nem olyan rég költöztél oda hogy hogy máris szerelmes vagy belé" hát én sokk fiúba voltam szerelmes fél nap után. De nem baj mivel a szüleim itt dolgoznak és ha ösze jönnék Jacobal akkor jo lenne de ha szakitanák nem lenne jo mert egymás pofáját kell bámulni egész nap. Arra észleltem hogy valaki nyitja az ajtót gyorsan fel álltam majd a böröndöm az ágyra és ki cibzároztam majd kezdtem pakolni be a szekrényembe.

- Szia- szolal meg egy hang a hátam mögöt és tudtam hogy ki volt Jacob neki van ilyen aranyos hangja. - Jössz

- Hova? - fordultam felé.

- Hát tudod csillag nézésre már este van - mutat az ablakra mire oda  néztem és baszus tényleg este van már de hány óra lehet.

-Oh oké - mosolygok közben gondolkozom hogy, hogy tudod eltelni ilyen hamar az idő.

- Oké menjünk - ragadja meg a kezem és húzz maga mögöt ki fele.

- De esik az eső - mondom ki érve a te raszra.

- Nem baj - mosolyog a sartoruis mosolyával amiba bele szerettem jo ezt nem olvastátok.

- Jacob neee ! - nevetem el magam. Ki húzott az esőben anyira tetszett nekem ez hogy miközben megszünt körülöttem a világ énekelni kezdtem. Forogtam az esőben, ugráltam, nevetem. Mikor éreztem hogy kétt kéz landolt a derekamra igy magához huzva és hátulrol meg ölelve. Jo érzés volt nagyon. Gondolom Jacob volt de persze hogy ő volt mert csak ő jött ki velem az esőbe. Majd egy puszit kaptam az arcomra. Nem gondoltam volna hogy ilyen romantikus Jacob. Utána sugott valamit a fülembe azt hogy " Szépen énekelsz" amitöl éreztem hogy libabörös lettem. Meg majdnem olyan lettem mint egy paradicsom amiért el is pirultam. Remélem nem látja meg.

- Tudtad ha egy lányt a fiúk megcsokólnak az esőben akkor romantikusab? - jönn elég közel hozzám.

- Sajnálom - mondom majd el löktem magamtol és be futottam. Tudom belül a szívemben szeretném de leges leg belül nem tehetem meg mert egy szakításon lettem túl. És jo érzés volt hogy megölet, megnyuktatot de nem még nem. Mikor láttam hogy nem figyel ide rám akkor ki futottam a házbol ugy az utcára. Az utra figyelve meg láttam egy erősen világító fényt és ahogy közeledik.

- NICOLE - csak enyit hallotam már tobbet nem és film szakadás minden fekete lett mintha a pokolban ébretem volna.

- Jacob JACOB - kiáltok de semmi nem jött válasz tövábra is egy fekete semmi volt minden hol lehetek - ANYA, APA - továbra se válasz ugy éreztem itt a vég. Hallotam egy hangot.

-Mit választasz a fényt vagy az életet,

- Ki vagy mond el ki vagy

- A fejedben lévő hang el ütöttek

- MI EZ NEM LEHET -  térdeltem le  és az arcom a kezembe temettem és zokogni kezdtem.

😇 Jacon szemszöge 😇

Nem hiszem el. Csak azt láttam hogy  Nicole ki futt az utra és el üti egy auto.

- NICOLE- kiabálom kétségbe esetten. De már el is érte az  auto. Oda futottam hozá és közben hívtam a mentőket.- Nyugi Nicole nem halsz meg - elkezdtem könyezni. Nem lehet ez. Jöttek a mentők és viték is be még fel hívtam Nicole szüleit.

- Jo napot ez a vállás értekezlet mit szeretne? - szol bele Nicole anyukája.

- Jonapot vagy inkáb nem az de Jacob vagyok haza kell jönniük mert Nicoletet el ütötte egy auto - mondom félve. Nem mondtak semmit csak leteték a telefont. Hogy miért féltem Nicolet mert érzek iránta valamit és ugy érzem ez az én hibám.

Na hali ez egy kicsit fura rész lett de irta kinderszelet nem lett rossz csak fura😀😧

Barátság inkáb szerelem! [ J.S. ]Opowieści tętniące życiem. Odkryj je teraz